|
|
|
|
|
|
|
|
Recski túlélő találkozó (SZER, Világhíradó)
Miközben a Duna
pesti oldalán a párt Központi Bizottsága zárt ülésen 1956-ról
vitatkozott, a másik, a budai oldalon az 50-es évek elején
létesített recski kényszermunkatábor túlélői találkoztak. Az ítélet
nélkül koncentrációs táborba zárt rabokat - néhány kommunista
társukat kivéve - azóta sem rehabilitálták. Anyagi, erkölcsi
kártérítést nem kaptak, és a rabszolga munkával eltöltött időt nem
számítják a nyugdíj-évekbe, és eltulajdonított értéktárgyaikról
senki sem akar tudni semmit. Az 1953-ban szabadult rabok 55-56-ban
már majdnem eljutottak a jóvátételhez, Kádár János azonban újabb 32
évre eltemette Recsk emlékét, feltehetőleg arra hivatkozva, hogy az
egykori rabok kényszermunkások, gúzsba kötöttek, megkínzottak
rehabilitálása kellemetlen emlékeket válthat ki a volt őrzőkben,
ávosokban, verőlegényekben, a netán időközben magasra emelkedett
belügyi tisztekben.
|
|
|
|
|
|
|
Időközi választások után - négy választókerületben (2. rész)
|
Arra a kérdésre, hogyan kezdi politikai tevékenységét, azt válaszolta: nagy megtiszteltetésnek érzi, hogy képviselőként foglalhat helyet az Országgyűlésben, bár nézete szerint a jelenlegi parlament legitimitása erősen megkérdőjelezhető, s az elmúlt évek döntéseinek egy részével a testület erkölcsileg is lejáratta magát. Ugyanakkor el kell ismerni - tette hozzá - , hogy újabban a parlamentnek politikai érettséget tanúsító megnyilvánulásai is voltak. Elmondta, hogy szívesen részt venne a háromoldalú politikai egyeztető tárgyalások munkájában, s az Országgyűlésben ahhoz az irányzathoz szándékozik csatlakozni, amelyet Király Zoltán tevékenysége fémjelez. Hasznosnak tartja az ellenzékiséget, mert az véleménye szerint az egész nemzetet érintő döntéseknél alaposabb gondolkodásra, nagyobb körültekintésre, felelősségre késztet. Szegeden elsősorban az foglalkoztatja az érdekelteket és a politizáló közvéleményt, hogy miért nem jelentek meg az urnáknál megfelelő számban a választópolgárok. Dr. Raffay Ernő, a Magyar Demokrata Fórum jelöltje az okok között elsősorban azt említi, hogy az utóbbi időszakban a városban lezajlott politikai, közéleti botrányok miatt kiábrándultak az emberek. Emellett az elmúlt negyven év alatt leszoktak arról, hogy komolyan vegyék a választásokat. Dr. Dobozy Levente független jelölt szerint kevés volt az idő a korteskedésre. Az emberek pedig nem érzik igazán a választások jelentőségét, nem tartják azokat fontosnak. Oláh Miklós, az MSZMP szegedi városi elnökségének tagja úgy véli, nem kedvezett a választásoknak a nyári időpont, emellett sok embernek nincs kialakult álláspontja az időszerű politikai kérdésekről. Hiányzik a számba jöhető vezetőkbe, képviselőkbe vetett bizalom is. Szegeden az MSZMP nem tudott igazán markáns, minden szempontból alkalmas jelöltet állítani - mondta, s hangot adott annak a véleményének is, hogy az MDF a jelölőgyűléseken hangulatot keltett az MSZMP ellen. Ami az augusztus 5-i pótválasztásokon való indulást illeti, a mostani képviselőjelöltek közül dr. Raffai Ernő igent mondott erre a kérdésre, dr. Dobozy Levente viszont még gondolkodik. Kecskeméten, ahol Szegedhez hasonlóan kevesen mentek el szavazni ahhoz, hogy megválaszthassák új képviselőjüket, most elsősorban azon gondolkodnak, hogyan kerülhetik el ennek megismétlődését a pótválasztáson. Dr. Debreczeni József képviselőjelölt, az MDF városi szervezetének elnökségi tagja, aki szombaton a legtöbb szavazatot kapta, úgy nyilatkozott az MTI munkatársának: új szórólapjaikon elsősorban azt kívánják tudatosítani a választókban, hogy ha most sem jelennek meg elegendő számban, akkor képviselő nélkül marad a választókerület. (folyt. köv.)
1989. július 23., vasárnap 17:02
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|