|
|
|
|
|
|
|
|
Recski túlélő találkozó (SZER, Világhíradó)
Miközben a Duna
pesti oldalán a párt Központi Bizottsága zárt ülésen 1956-ról
vitatkozott, a másik, a budai oldalon az 50-es évek elején
létesített recski kényszermunkatábor túlélői találkoztak. Az ítélet
nélkül koncentrációs táborba zárt rabokat - néhány kommunista
társukat kivéve - azóta sem rehabilitálták. Anyagi, erkölcsi
kártérítést nem kaptak, és a rabszolga munkával eltöltött időt nem
számítják a nyugdíj-évekbe, és eltulajdonított értéktárgyaikról
senki sem akar tudni semmit. Az 1953-ban szabadult rabok 55-56-ban
már majdnem eljutottak a jóvátételhez, Kádár János azonban újabb 32
évre eltemette Recsk emlékét, feltehetőleg arra hivatkozva, hogy az
egykori rabok kényszermunkások, gúzsba kötöttek, megkínzottak
rehabilitálása kellemetlen emlékeket válthat ki a volt őrzőkben,
ávosokban, verőlegényekben, a netán időközben magasra emelkedett
belügyi tisztekben.
|
|
|
|
|
|
|
- Amerika Hangja véleménye Kádár Jánosról - 2. folyt.
|
- Ne feledjük azonban, hogy miközben szorosan markolta a kereket elérte, hogy Magyarország lakosságának egy része évtizedek óta nem tapasztalt jólétben éljen. Így lett Kádár János, akit 1956 után diktátorként ismert meg a világ, sokak szemében a "nép bölcs atyja" pragmatista vezető, az önálló gazdasági modell kialakítója, a viszonylagos személyi szabadság megteremtője. Magyarországot a kommunista államok legemberibb, leginkább ésszerű és leginkább működőképes tagjává alakította - írta róla egy amerikai politológus az 1970-es évek közepén. - Nem tette hozzá azonban, hogy ezt az időszakot Magyarország külpolitikai identitás-zavarainak olyan tünetei kísérték, mint az 1967-es döntés, hogy együtt halad a falkával. Az 1968-as csehszlovákiai invázióban való részvétel, amelyről Dupcek épp nemrégiben mondta ki, hogy több mint 20 évvel vetette vissza a kelet-közép-európai fejlődést. Majd később a Szovjetunió afganisztáni tevékenységének leplezése és önpusztító hűség egy saját, megkövesedett tévedéseit őrző, megvénült vezető nemzedékhez. Nem említette a magyarországi öngyilkossági statisztikát. Az alkoholfogyasztás statisztikai mutatóit és ezek okait, a megoldatlan lakáskérdést, a munkásság kilátástalanságát, az értelmiség kiuttalanságát, a parasztság felszámolódását. Közben megtörtént a határokon kívül élő és veszélyeztetett magyarság érdekeinek teljes elhanyagolása. 1963 óta folyt a környezetpusztító vízlépcső tervezése is. És miközben Kádár János a Nyugat súlyos válságáról, a kommunista államok zavartalan virágzásáról beszélt, Magyarország lassacskán felhalmozta a térség leghatalmasabb, 1 főre eső nyugati adósságtömegét. (folyt.)
1989. július 7., péntek
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|