 |
|
|
|
|
|
|
|
Recski túlélő találkozó (SZER, Világhíradó)
Miközben a Duna
pesti oldalán a párt Központi Bizottsága zárt ülésen 1956-ról
vitatkozott, a másik, a budai oldalon az 50-es évek elején
létesített recski kényszermunkatábor túlélői találkoztak. Az ítélet
nélkül koncentrációs táborba zárt rabokat - néhány kommunista
társukat kivéve - azóta sem rehabilitálták. Anyagi, erkölcsi
kártérítést nem kaptak, és a rabszolga munkával eltöltött időt nem
számítják a nyugdíj-évekbe, és eltulajdonított értéktárgyaikról
senki sem akar tudni semmit. Az 1953-ban szabadult rabok 55-56-ban
már majdnem eljutottak a jóvátételhez, Kádár János azonban újabb 32
évre eltemette Recsk emlékét, feltehetőleg arra hivatkozva, hogy az
egykori rabok kényszermunkások, gúzsba kötöttek, megkínzottak
rehabilitálása kellemetlen emlékeket válthat ki a volt őrzőkben,
ávosokban, verőlegényekben, a netán időközben magasra emelkedett
belügyi tisztekben.
|
|
|
|
|
|
 |
Nagy Imre jogi rehabilitálása
|
London, 1989. július 6. (BBC, Panoráma) - Budapestről Sally
Ackroyd jelentkezett friss hírekkel. Most az ő tudósításait
foglaljuk össze:
- Talán több az események furcsa összjátékánál és szimbolikus
jelentőségűnek is tekinthető az a tény, hogy Kádár János éppen azon
a napon távozott az élők sorából, amikor Magyarországon a Legfelsőbb
Bíróság megkezdte Nagy Imre perének újratárgyalását.
Az egykori miniszterelnököt két évvel az 1956-os forradalom után
végezték ki hazaárulás és ellenforradalmi tevékenység vádjával. A
Legfelsőbb Bíróság a mai napon hivatalosan is felmentette Nagy Imrét
a hazaárulás vádja alól, és kijelentette hogy kormánya törvényesen
működött.
A bíróság elnöke szerint Nagy Imre és nyolc vádlott-társa
ártatlan az összes ellenük felhozott vádpontban. Az 1956-os felkelés
spontán módon indult, emiatt az összeesküvés vádja nem tartható.
Hazaárulónak pedig csak olyan személyt lehet tekinteni, aki külföldi
csapatokat hív az országba azzal a szándékkal, hogy segítségükkel
megbuktatássák az ország törvényes kormányát. Nagy Imre pedig ezt a
bűnt nem követte el.
Sally Ackroyd tudósításában kiemeli, hogy Kádár János politikai
életútja nem volt mentes az éles fordulatoktól, már ami megítélését
és népszerűségét illeti. Az 1956-os forradalom leverése után
százakat végeztek ki, és Kádár Jánost árulónak tekintették.
Népszerűsége az 1960-as évek konszolidációs időszakában tetőzött, de
az 1980-as évek elejére világossá vált, hogy a Varsói Szerződés
irígyelt országában az életszínvonal emelkedését csak jelentős
eladósodás árán lehtetett fenntartani, amiért Kádár János személy
szerint is felelős. (folyt.)
1989. július 6., csütörtök
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|