Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › február 11.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
Recski túlélő találkozó (SZER, Világhíradó)

Miközben a Duna pesti oldalán a párt Központi Bizottsága zárt ülésen 1956-ról vitatkozott, a másik, a budai oldalon az 50-es évek elején létesített recski kényszermunkatábor túlélői találkoztak. Az ítélet nélkül koncentrációs táborba zárt rabokat - néhány kommunista társukat kivéve - azóta sem rehabilitálták. Anyagi, erkölcsi kártérítést nem kaptak, és a rabszolga munkával eltöltött időt nem számítják a nyugdíj-évekbe, és eltulajdonított értéktárgyaikról senki sem akar tudni semmit. Az 1953-ban szabadult rabok 55-56-ban már majdnem eljutottak a jóvátételhez, Kádár János azonban újabb 32 évre eltemette Recsk emlékét, feltehetőleg arra hivatkozva, hogy az egykori rabok kényszermunkások, gúzsba kötöttek, megkínzottak rehabilitálása kellemetlen emlékeket válthat ki a volt őrzőkben, ávosokban, verőlegényekben, a netán időközben magasra emelkedett belügyi tisztekben.

Búcsú Kádár Jánostól (2. rész)

Ugyanez a felfogás alakította ki már akkor kormányzat nemzetközi
politikáját; ez munkált a megélénkült magyar diplomácia részéről a
helsinki értekezlet előkészítésében, létrejöttében, s utána a
folyamat továbbvitelében; ez hozott megbecsülést a Magyar
Népköztársaságnak szövetségesei körében és mindenütt - Moszkvától a
nyugat-európai és harmadik világbeli fővárosokon át a Vatikánig -,
ahol Kádár János szívesen látott vendég volt. ,,Szélárnyékban
élünk,, - mondotta volt Illyés Gyula, akivel jó néhányszor
vitatkozó-baráti módon találkozott. Ez a ,,szélárnyék,, azt
jelentette a magyar tásadalomnak, hogy az 1956-os nemzeti tragédia
és az azt kísérő nagy nemzetközi figyelem elültével, az elszigetlési
kísérletek megszűntével végre magára találhatott, s nekikezdhetett
önmegvalósításának. Nem tagadjuk: ezen a nehéz úton voltak
tévedések, fájdalmas meghátrálások is. De ki feledhetné, hogy amikor
Nyikita Hruscsov leváltása után Kádár János megérkezett Varsóból a
Nyugati pályaudvarra, töretlen elvhűséggel újra, nyomatékosan kiállt
az SZKP XX. kongresszusának eszméi mellett, amit akkoriban sokan
kétségbe vontak. A XX. kongresszus szellemisége vált tetteinek
iránytűjévé.

    Kádár János éveket töltött ártatlanul börtönben, személyesen
megszenvedte a törvénysértéseket. De számára, mint mindig, nem a
személyes sérelem, hanem a közösségi gondolat, a dolgozó emberek
ügye volt a legfontosabb. Legyen a szocializmus emberarcú. Olyan
országra vágyott, amelyben a különböző világnézetű emberek egyformán
honra lelhetnek. Gazdasági és társadalmi megújulásra a fejlett
Európához közelítő reformokra törekedett, s ezért dolgozott.
Magyarország ezekkel a nagyszabású reformgondolatokkal vonta újra
magára a külföld figyelmét.

    Tette mindezt olyan nemzetközi környezetben, amelyben az ilyen
törekvéseket nem övezte osztatlan rokonszenv, megbecsülés. A
megtorpanásnak, a felemásságnak éppen ez volt egyik meghatározója.
Az idő s vele az MSZMP sok tekintetben meghaladta Kádár János
politikusi életművét. Az ő igazságot követelő örökségének
szellemében ezt a fájó tényt ki kell mondanunk. A politikusok sorsa
ez, mindemellett vitathatatlan, hogy személyisége idehaza ugyanúgy,
mint a nagyvilágban hosszú időszakon át a humánus szocilaizmus
törekvéseivel kötődött össze.

    ,,Az utóbbi évtizedekben volt rá példa, hogy valaki - a
mindenkori adott feltételek közt - a legjobb elérésén fáradozott.
Mai szemszögből ez éppen Kádár Jánosra vonatkoztatható, aki az
akkori helyzet realitásairól kialakított ismeretei alapján a lehető
legjobbat cselekedte. (folyt.köv.)


1989. július 6., csütörtök 17:06


Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
Állambiztonsági Szolgálatok Történelmi Levéltárából:

A BM III/II Csoportfőnökség inforemációja alapján január 4-én jelentettük, hogy TÓTH ERNŐ, a Sydney-i magyar főkonzulátus rejtjelzője szolgálati idejének lejártával nem tért iszza Magyarországra. A szerv újabb adatai szerint Tóth magával vitte a retjeleszközöket is. Az információ forrása megbízható, tartalma nem ellenőrzött. (III/II.)
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD