 |
|
|
|
|
|
|
|
Recski túlélő találkozó (SZER, Világhíradó)
Miközben a Duna
pesti oldalán a párt Központi Bizottsága zárt ülésen 1956-ról
vitatkozott, a másik, a budai oldalon az 50-es évek elején
létesített recski kényszermunkatábor túlélői találkoztak. Az ítélet
nélkül koncentrációs táborba zárt rabokat - néhány kommunista
társukat kivéve - azóta sem rehabilitálták. Anyagi, erkölcsi
kártérítést nem kaptak, és a rabszolga munkával eltöltött időt nem
számítják a nyugdíj-évekbe, és eltulajdonított értéktárgyaikról
senki sem akar tudni semmit. Az 1953-ban szabadult rabok 55-56-ban
már majdnem eljutottak a jóvátételhez, Kádár János azonban újabb 32
évre eltemette Recsk emlékét, feltehetőleg arra hivatkozva, hogy az
egykori rabok kényszermunkások, gúzsba kötöttek, megkínzottak
rehabilitálása kellemetlen emlékeket válthat ki a volt őrzőkben,
ávosokban, verőlegényekben, a netán időközben magasra emelkedett
belügyi tisztekben.
|
|
|
|
|
|
 |
A pártelnökség tagjainak nyilatkozata (5. rész)
|
Az ehhez szükséges közös nevező létrejött: a nemzeti érdek és a
párt érdeke egybeesik. Abból jött létre, hogy ez a párt értékeket
hordoz, és alapvetően reformirányultságot. Abból jött létre, hogy a
reformirányzatok között van bizonyos fajta küzdelem, de nincs
alapvető kérdésekben küzdelem. Demokratikus szocializmust akarunk
mindannyian, és ennek a demokratikus szocializmusnak a jegyében
szervezetileg is megvannak az együttműködés feltételei. Ugyanakkor
gondolatilag nyitottnak kell lennie ennek a pártnak éppen egy
küzdelmes korszakra tekintve. Gondolatilag nyitottnak a szónak abban
az értelmében, hogy a korábbi merev struktúráival szemben képesnek
kell lennie arra, hogy az új gondolatokat bevegye, megeméssze és
azokat vitában tisztázza.
Nyers Rezső: Ez természetesen nem biztosítja automatikusan, de
lehetővé teszi a pártegységet, az összehangolódást. Ez a mostani
KB-ülésen is tisztázódott.
Az egyetértés alapjával kapcsolatban Grósz Károly arra mutatott
rá, hogy a régi politikai struktúra kimerítette az összes
tartalékait és lehetőségeit. Tódozgatással-foltozgatással már nem
lehet ezen az úton tovább menni. Ez a magyar nemzet számára, az
ország számára nem lehet program, ez egy zsákutca. El lehet vele még
egy-két évet élni, lehet igazgatni rajta, személyi felállásokkal
lehet valami tartalékot még felszínre hozni, igazi tartalék azonban
ebben a politikai struktúrában már nincs.
Ez nem a negyven év elvetése, a politikai struktúrának a
megváltoztatása. Teljes az egység abban, hogy merre akarunk menni:
demokratikus szocializmust akarunk, és ennek megfelelő
intézményrendszert. Ezt többé-kevésbé meg tudjuk magunknak
fogalmazni, tökéletesen még nem. Nem is lehet, hisz ilyen gyakorlat
nincs, és mi semmilyen más modellt átvenni nem akarunk, mi magyar
modellt akarunk, de ehhez minden más tapasztalatot fel akarunk
használni. (folyt.köv.)
1989. június 25., vasárnap 21:02
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|