|
|
|
|
|
|
|
|
Recski túlélő találkozó (SZER, Világhíradó)
Miközben a Duna
pesti oldalán a párt Központi Bizottsága zárt ülésen 1956-ról
vitatkozott, a másik, a budai oldalon az 50-es évek elején
létesített recski kényszermunkatábor túlélői találkoztak. Az ítélet
nélkül koncentrációs táborba zárt rabokat - néhány kommunista
társukat kivéve - azóta sem rehabilitálták. Anyagi, erkölcsi
kártérítést nem kaptak, és a rabszolga munkával eltöltött időt nem
számítják a nyugdíj-évekbe, és eltulajdonított értéktárgyaikról
senki sem akar tudni semmit. Az 1953-ban szabadult rabok 55-56-ban
már majdnem eljutottak a jóvátételhez, Kádár János azonban újabb 32
évre eltemette Recsk emlékét, feltehetőleg arra hivatkozva, hogy az
egykori rabok kényszermunkások, gúzsba kötöttek, megkínzottak
rehabilitálása kellemetlen emlékeket válthat ki a volt őrzőkben,
ávosokban, verőlegényekben, a netán időközben magasra emelkedett
belügyi tisztekben.
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlés - második nap (18. rész) Zsolnay Katalin (Komárom m., 3. vk.), a Környei Mezőgazdasági ---------------
|
Kombinát művezetője hangsúlyozta, hogy a kormány nem bánhat úgy az ifjúsággal, mintha mostohagyereke lenne. Magyarország Európában második államként alkotott ifjúsági törvényt, mégsem lehetünk erre büszkék. A fiatalok napjainkban kialakult helyzetéért azonban nem lehet egy, a szüksége j gosítványokkal fel sem ruházott szervezeten elverni a port. A továbbiakban egyebek között rámutatott, hogy szükséges a családi jövedelemadó mielőbbi bevezetése. Tarthatatlan ugyanis az a helyzet, hogy luxus legyen a gyermeknevelés. Másrészt nem lehet távlati cél a fiatalok számára a második munkahely kényszere sem. Megfontolandónak nevezte a nők részmunkaidőben való foglalkoztatásának kérdését is. Utalt arra a problémára, hogy évről évre nő a fiatalok és az idősek bére közötti különbség. Szerinte a munkáltató döntse el, hogy teljesítménye arányában kit és miként fizet meg. A lakásszerzés egyre nehezülő körülményeiről szólva megjegyezte, hogy még azok a szerencsés fiatalok is ,,röghöz,, és OTP-hez kötöttek, akik lakáshoz jutottak. Végül hangsúlyozta az átfogó szemléletű ifjúsági kormányzati munka szükségességét. Javasolta: az ifjúságpolitikai kérdések kerüljenek a miniszterelnök hatáskörébe, ezzel garantálva azok számonkérhetőségét, elodázhatatlanságát és felelősségteljes megoldását. Nagy Józsefné (Heves m., 9. vk.), a Debreceni Tartósipari ------------- Kombinát Hatani Konzervgyárának raktári csoportvezetője hozzászólásában elsősorban a fiatal generáció aggasztó lakáshelyzetéről szólt. Választókörzetében, Hatvanban most mintegy 700-an várnak lakásra, közülük 263 fiatal család - mondotta. A várakozók fele tanácsi szociális bérlakást igényel. A város azonban évente legfeljebb 50-60 ilyen otthont tud átadni a rászorulóknak, s ez érezhető feszültséget teremt. A vidéken élő fiataloknak sokszor még nehezebb bérlakáshoz jutniuk, mint a városokban élőknek. Ha pedig családi ház építésébe fognak, nem kaphatnak kedvezményes állami támogatást még akkor sem, ha azt szociális helyzetük indokolná. Javasolta, hogy kifejezetten szociális bérlakást ezentúl csak a rászorulók kapjanak. Szólt arról is, hogy el kellene kerülni az ifjúsági munkanélküliséget, és az állam gondoskodjon a fiatalok első munkahelyhez jutásáról. Végül Németh Miklóshoz fordulva kérte, hogy az ifjúság helyzetével külön kormányprogram foglalkozzon, ugyanakkor óva intett egy újabb szervezet, az Ifjúsági Tanács létrehozásától. (folyt.köv.)
1989. május 11., csütörtök 13:45
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|