|
|
|
|
|
|
|
|
Recski túlélő találkozó (SZER, Világhíradó)
Miközben a Duna
pesti oldalán a párt Központi Bizottsága zárt ülésen 1956-ról
vitatkozott, a másik, a budai oldalon az 50-es évek elején
létesített recski kényszermunkatábor túlélői találkoztak. Az ítélet
nélkül koncentrációs táborba zárt rabokat - néhány kommunista
társukat kivéve - azóta sem rehabilitálták. Anyagi, erkölcsi
kártérítést nem kaptak, és a rabszolga munkával eltöltött időt nem
számítják a nyugdíj-évekbe, és eltulajdonított értéktárgyaikról
senki sem akar tudni semmit. Az 1953-ban szabadult rabok 55-56-ban
már majdnem eljutottak a jóvátételhez, Kádár János azonban újabb 32
évre eltemette Recsk emlékét, feltehetőleg arra hivatkozva, hogy az
egykori rabok kényszermunkások, gúzsba kötöttek, megkínzottak
rehabilitálása kellemetlen emlékeket válthat ki a volt őrzőkben,
ávosokban, verőlegényekben, a netán időközben magasra emelkedett
belügyi tisztekben.
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlés - első nap (33. rész)
|
Huber Jenő (Baranya m. 2.vk.), a Pécsi Dohánygyár műszaki ---------- osztályvezetője felszólalásában úgy ítélte meg, hogy a bizalmatlansági indítvány jogintézményével az országnak ismét lesz a következményeket viselő, a Parlamentnek felelős kormánya. A továbbiakban kifejtette: ő maga nem a kormányzó parlament pártján áll, mert véleménye szerint az ország operatív irányítása a kormány feladatköre. Ezért is szükségesnek ítélte, hogy a Parlament szabjon határt saját beavatkozása mértékének a kormány személyi összetételét illetően. Fontos, hogy a Minisztertanács elnöke maga választhassa meg kormánya tagjait, s tevékenységükért felelősséggel számoljon el a Parlamentnek. Ugyanakkor Huber Jenő megjegyezte: ennek gyakorlati kivitelezése mai jogrendszerünkben - a szükséges jogszabálymódosítások hiányában - még nem megoldható. Ezt bizonyítandó utalt arra, hogy a mostani ülésszakon is egyenként választották meg a kormány új minisztereit, és nem Németh Miklós új összetételű kormányát hagyták jóvá. A képviselő ezek után a bizalmatlansági indítvány törvénytervezetének néhány részletéhez fűzött megjegyzéseket. Mint mondta, a bizalmatlansági indítvány általában kisebbségi indítvány, ezért az alacsonyan meghatározott arányszám, az egyötödös képviselői szavazat mellett foglalt állást. Moldvay István (Szabolcs-Szatmár m. 9.vk.), a nyírlugosi Állami -------------- Gazdaság igazgatója előrebocsátotta, hogy nem jogi oldalról, hanem általános és emberi vonatkozásaiban szeretné véleményezni a törvénytervezetet. A bizalomról, s annak napjainkban többször megmutatkozó hiányáról szólva megállapította: az állampolgárok nem érzékelik, hogy a kormányzati szintű döntések az ő javukat és boldogulásukat szolgálják. A közelmúltban nagy vihart kavart és részben már visszavont vagy módosított kormányzati intézkedéseket említve a képviselő leszögezte: nem lehet bízni egy olyan kormányban, amely világútlevelet ad, majd pár hónappal később egy vámrendelettel korlátozza is azt. (folyt.köv.)
1989. május 10., szerda 18:29
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|