|
|
|
|
|
|
|
|
Recski túlélő találkozó (SZER, Világhíradó)
Miközben a Duna
pesti oldalán a párt Központi Bizottsága zárt ülésen 1956-ról
vitatkozott, a másik, a budai oldalon az 50-es évek elején
létesített recski kényszermunkatábor túlélői találkoztak. Az ítélet
nélkül koncentrációs táborba zárt rabokat - néhány kommunista
társukat kivéve - azóta sem rehabilitálták. Anyagi, erkölcsi
kártérítést nem kaptak, és a rabszolga munkával eltöltött időt nem
számítják a nyugdíj-évekbe, és eltulajdonított értéktárgyaikról
senki sem akar tudni semmit. Az 1953-ban szabadult rabok 55-56-ban
már majdnem eljutottak a jóvátételhez, Kádár János azonban újabb 32
évre eltemette Recsk emlékét, feltehetőleg arra hivatkozva, hogy az
egykori rabok kényszermunkások, gúzsba kötöttek, megkínzottak
rehabilitálása kellemetlen emlékeket válthat ki a volt őrzőkben,
ávosokban, verőlegényekben, a netán időközben magasra emelkedett
belügyi tisztekben.
|
|
|
|
|
|
|
A Magyar Tudományos Akadémia közgyűlése (8. rész)
|
- A kormányzat kiemelt politikai kérdésként kezeli Magyarország mind határozottabb integrálódását Európa, illetve a világ kulturális és gazdasági fejlődésébe. A tudományoktól, a tudósoktól a kormányzat azt várja, hogy egyenként is, de mint műhelyek vezetői, irányítói is munkásságuk mércéjének a világszínvonalat tekintsék. Az egyéni becsvágynak találkoznia kell a nemzet érdekeivel. A nemzet érdeke pedig a korábbi elzárkózottságunk végleges felszámolása. Ennek érdekében az akadémia tagjai, az intézetek, tanszékek kutatói nem keveset tesznek. A kormányzat támogat minden olyan kezdeményezést, amely a hazai és külföldi kutatók, vagy kutatócsoportok együttmunkálkodását célozza, és minden olyan publikációs és ösztöndíjlehetőséget, amely Magyarországot a világ tudományosságával összeköti - mondotta a kormány elnöke. - A magyar társadalom európaisága nemcsak új alkotmányt, új törvényeket, piacgazdaságot és vegyestulajdoni szerkezetet, a civil társadalom újraéledését jelenti, hanem a tudomány új elvekhez igazodó társadalmi elhelyezését is. Ez az új elhelyezés a tudományos műhelyek autonómiáját és a kutatói szabadságot kell, hogy jelentse a nemzeti újjászületés és a modellváltás érdekében. Új szakaszt kell nyitni a politikai és tudomány viszonyában - hangoztatta a miniszterelnök és rámutatott: az állami támogatás olyan célszerű módját kell kialakítani, amely nemcsak a nemzet érdekeit tükrözi, hanem kifejezi a nemzet megbecsülését is. - Csak a nemzeti újjászületés vágya foghat egységbe bennünket. Úgy tünik, hogy a mindennapi élet nyugalma, rendje megbomlott, a régi értékekbe és ideálokba vetett hit megrendült. Ez szükségszerű, de én látom a bomlás mögött a fejlődő, előretörésre készülő, új értékeket és új szintézist kereső társadalmi erőket is. Eltökélt szándékom, hogy ezekkel az erőkkel szövetekezzek. Mindazokkal, akikben megvan a bátorság, az elszántság, az erő és a felkészültség a magyar történelem sorsfordító szakaszában a reformok útjának végig járására - hangoztatta végezetül Németh Miklós. (folyt.köv.)
1989. május 8., hétfő 13:38
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|