|
|
|
|
|
|
|
|
Recski túlélő találkozó (SZER, Világhíradó)
Miközben a Duna
pesti oldalán a párt Központi Bizottsága zárt ülésen 1956-ról
vitatkozott, a másik, a budai oldalon az 50-es évek elején
létesített recski kényszermunkatábor túlélői találkoztak. Az ítélet
nélkül koncentrációs táborba zárt rabokat - néhány kommunista
társukat kivéve - azóta sem rehabilitálták. Anyagi, erkölcsi
kártérítést nem kaptak, és a rabszolga munkával eltöltött időt nem
számítják a nyugdíj-évekbe, és eltulajdonított értéktárgyaikról
senki sem akar tudni semmit. Az 1953-ban szabadult rabok 55-56-ban
már majdnem eljutottak a jóvátételhez, Kádár János azonban újabb 32
évre eltemette Recsk emlékét, feltehetőleg arra hivatkozva, hogy az
egykori rabok kényszermunkások, gúzsba kötöttek, megkínzottak
rehabilitálása kellemetlen emlékeket válthat ki a volt őrzőkben,
ávosokban, verőlegényekben, a netán időközben magasra emelkedett
belügyi tisztekben.
|
|
|
|
|
|
|
A Magyar Tudományos Akadémia közgyűlése (6. rész)
|
- A kormány a társadalomban és a gazdaságban a tudás - és technológia - intenzív fejlődési pályájának kiépítését, és versenygazdaság kifejlesztését tekinti céljának. Ebben az összefüggésben kulcskérdés a szellemi munka, az értelmiség szerepének felértékelése - mutatott rá Németh Miklós. - A világban a történelem eddigi legnagyobb technológia váltása kezdődött meg. Mi még - sok más országgal együtt - ennek küszöbe előtt állunk. Ahhoz, hogy a világtörténelmi technikaváltás küszöbét át tudjuk lépni, át kell alakítani az egész tulajdonosi termelési és szervezési rendszert. A tudás, a tudomány, a módosuló tartalmu és szervezetű oktatás és a kultúra szerepének növelésével az értékteremtést új területekre kell áthelyezni. Olyan társadalmi-politikai viszonyokat kell teremteni, amelyekben az értékek között meghatározó szerepet kap a teljesítmény, a vállalkozás, a verseny, az erkölcsi tisztaság, az autonóm közösségek szerepe és felelősségvállalása. Vagyis valódi demokrációval kell teret nyitni annak, hogy a társadalomban önfejlődés útján végbe mehessen az új modellhez tartozó új értékrend kialakítása - hangsúlyozta a miniszterelnök. A tudománypolitika új helyének keresésével kapcsolatban arra a nemzeti szempontra hívta fel a figyelmet, hogy kellő önbizalom és hit nélkül nem leszünk képesek megoldani feladatainkat. - Higyjünk a költőnek: egy népnél sem vagyunk alábbvalók Kis nemzet vagyunk ugyan, és lélekszámunkat tekintve azok is maradunk, s naggyá, ismertté csak a teljesítményen, így a tudományos eredményeken keresztűl lehetünk. A magyar tudomány sikerei a jogállamiság, a külpolitikai hídszerep mellett további közeledést és kapcsokat jelentenének Európához, a világhoz és emellett erősítik a nemzet önbizalmát - hangoztatta Németh Miklós. A továbbiakban kifejtette: - Sajnos nálunk a tudománypolitika szocialista hagyománya hosszú ideig a központi és egyéb tervek jelentőségének eltúlzásán, gyakran kézivezérlésen, személyi összefonódásokon alapult. A Magyar Tudományos Akadémia 1949-es államosítása gyámkodást eredményezett. A direkt politikai bevatkozás torzította a tudományos értékrendet. Én azt mondom: soha nem szabad gátolni a tudományos értékek autonóm érvényesülését, bízni kell a tudományos műhelyek értékítéletében. Politikai szándékok nem köthetik guzsba a tudományt. Csak így szárnyalhat a szellem, csak így érvényesülhet a tiszta erkölcsiség, az igazi tudós éltető eleme. Soha többé ne forduljon elő, hogy nemzetközi értékű tudományos kutatási eredmények ne váljanak publikussá és értéktelen, pillanatnyi politikai célokat igazoló, színvonaltalan termékek lássanak napvilágot. (folyt.köv.)
1989. május 8., hétfő 13:33
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|