|
|
|
|
|
|
|
|
Recski túlélő találkozó (SZER, Világhíradó)
Miközben a Duna
pesti oldalán a párt Központi Bizottsága zárt ülésen 1956-ról
vitatkozott, a másik, a budai oldalon az 50-es évek elején
létesített recski kényszermunkatábor túlélői találkoztak. Az ítélet
nélkül koncentrációs táborba zárt rabokat - néhány kommunista
társukat kivéve - azóta sem rehabilitálták. Anyagi, erkölcsi
kártérítést nem kaptak, és a rabszolga munkával eltöltött időt nem
számítják a nyugdíj-évekbe, és eltulajdonított értéktárgyaikról
senki sem akar tudni semmit. Az 1953-ban szabadult rabok 55-56-ban
már majdnem eljutottak a jóvátételhez, Kádár János azonban újabb 32
évre eltemette Recsk emlékét, feltehetőleg arra hivatkozva, hogy az
egykori rabok kényszermunkások, gúzsba kötöttek, megkínzottak
rehabilitálása kellemetlen emlékeket válthat ki a volt őrzőkben,
ávosokban, verőlegényekben, a netán időközben magasra emelkedett
belügyi tisztekben.
|
|
|
|
|
|
|
Baranya és Tolna vezetőinek levele a kormányfőhöz
|
1989. május 3., szerda - Baranya és Tolna megye vezetése a térség két bányavállalatának - a Mecseki Szénbányáknak és a Mecseki Ércbányászati Vállalatnak - egyidejűleg jelentkező gazdálkodási gondjai és az ebből adódó foglalkoztatási feszültség megoldása érdekében szerdán levelet intézett Németh Miklóshoz, a Minisztertanács elnökéhez. Ebben azt kérték: a kormány hozzon olyan döntést, amely a két bányavállalat helyzetéről külön-külön tervezett minisztertanácsi tárgyalás helyett együtt és összefüggéseiben vizsgálja a térségben kialakult helyzetet és komplex választ keressen a térségben jelentkező társadalmi és gazdasági problémák megoldására.
A két megyei pártbizottság első titkára és a megyei tanács-elnökök által aláírt levél hangsúlyozza, hogy a térségben felerősödtek azok a strukturális problémák, amelyeket a két nagy bányavállalat jövőjének bizonytalansága okoz, kiéleződött a társadalmi-gazdasági feszültség, fenyegetővé vált a munkanélküliség, s mindezt csak megfelelő szerkezetátalakítással lehet megelőzni. A levél kitér arra, hogy a Mecseki Szénbányáknál kidolgozott ,,karcsúsítási,, program keretében néhány éven belül több mint 3000 dolgozó leépítésével számolnak, s amennyiben a Mecseki Ércbányászati Vállalat bezárása esedékessé válna, ez további ötezer ember munkahelyét érintené. Mindez Tolna megyére is kihat, mivel a két bányavállalat csaknem 1300 ottani lakost foglalkoztat. A fentiek alapján a vezetők kérik a kormányfőt, hogy a Minisztertanács az év második felében tűzze napirendjére a térség gazdasági helyzetének áttekintését. A bányászat jelenlegi körülményeire és jövőjére vonatkozó elképzelések kimunkálására jelöljön ki szakértői bizottságot, annak megállapításai alapján nyújtson segítséget a szükséges és indokolt szerkezetátalakításhoz oly módon, hogy Pécs-Komló-Bonyhád térsége, mint depressziós terület kerüljön e program előterébe. A levél hangsúlyozza továbbá, hogy a Magyar Tudományos Akadémia Ipar- és Vállalatgazdaságkutató Intézete egy tavalyi vizsgálatában megállapította, hogy Baranya megye helyzete a borsodi példához közeledik. A tények olyan súlyos gazdasági, foglalkoztatási helyzet kialakulását vetítik előre - írják levelükben -, amely helyi intézkedésekkel nem, de kormányzati segítséggel remélhetőleg mérsékelhető. (MTI)
1989. május 3., szerda 00:00
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|