|
|
|
|
|
|
|
|
Recski túlélő találkozó (SZER, Világhíradó)
Miközben a Duna
pesti oldalán a párt Központi Bizottsága zárt ülésen 1956-ról
vitatkozott, a másik, a budai oldalon az 50-es évek elején
létesített recski kényszermunkatábor túlélői találkoztak. Az ítélet
nélkül koncentrációs táborba zárt rabokat - néhány kommunista
társukat kivéve - azóta sem rehabilitálták. Anyagi, erkölcsi
kártérítést nem kaptak, és a rabszolga munkával eltöltött időt nem
számítják a nyugdíj-évekbe, és eltulajdonított értéktárgyaikról
senki sem akar tudni semmit. Az 1953-ban szabadult rabok 55-56-ban
már majdnem eljutottak a jóvátételhez, Kádár János azonban újabb 32
évre eltemette Recsk emlékét, feltehetőleg arra hivatkozva, hogy az
egykori rabok kényszermunkások, gúzsba kötöttek, megkínzottak
rehabilitálása kellemetlen emlékeket válthat ki a volt őrzőkben,
ávosokban, verőlegényekben, a netán időközben magasra emelkedett
belügyi tisztekben.
|
|
|
|
|
|
|
Osztrák miniszterek a világkiállításról (1.rész)
|
Sebestyén Tibor, az MTI tudósítója jelenti:
Bécs, 1989. február 24. péntek (MTI-tud) - Az 1995-re tervezett osztrák-magyar világkiállítás egy új európai fejlődés kifejezője. Közös megrendezése az eltérő társadalmi rendszerű országok együttműködésének fontos jelképe lesz - jelentette ki Heinrich Neisser osztrák kancellári hivatali miniszter. A politikus, aki az osztrák kormányban jelenleg a világkiállítás ügyeinek megbízottja, Robert Graf gazdasági miniszterrel együtt nyilatkozott a Die Presse című bécsi napilapnak a rendezvény előkészületeiről és várható eredményeiről, s állásfoglalásukat az újság pénteken közölte.
Neisser szorgalmazta, hogy mielőbb alakítsák meg azt az osztrák gazdasági társaságot, amely a kiállítás ausztriai részének megtervezésével, kivitelezésével, majd üzemeltetésével foglalkozik. Mint mondotta, ha májusban vagy novemberben döntés születik az expo-rendezési jog Ausztriának és Magyarországnak való odaítéléséről, mindjárt utána meg kell oldani az előkészítés irányításának személyi kérdéseit, s megegyezésre kell jutni a pénzügyekben is. Egyelőre tisztázatlan, hogy mit kell voltaképpen építeni és a költségekről is csak előzetes becslések vannak. Ezek szerint a teljes költség várhatóan nem lesz több tizenöt milliárd schillingnél. A kiállítás üzemeltetése két-két és fél milliárdba kerül, de ezt fedezni fogják a belépési díjak és a szponzori hozzájárulások. Az infrastruktúrára fordítandó kiadások voltaképpen az amúgyis indokolt beruházások előrehozatalát jelentik, akár az egyik bécsi metróvonal meghosszabbításáról, akár a magyar-osztrák vasúti összeköttetés javításáról van szó. ,,A Budapest felé vezető autópályára a két ország közötti idegenforgalom növekedése miatt szintén szükség van a világkiállítás nélkül is,, - közölte a miniszter. Hangoztatta továbbá, hogy a kiállítási létesítmények későbbi hasznosításának ugyancsak fontos szerepe lesz a beruházások visszatérülésében. Véleménye szerint az expo befejeződése után épületeiben kelet-nyugati pénzügyi és kereskedelmi központot lehetne létrehozni. (folyt.)
1989. február 24., péntek 15:39
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|