|
|
|
|
|
|
|
|
Recski túlélő találkozó (SZER, Világhíradó)
Miközben a Duna
pesti oldalán a párt Központi Bizottsága zárt ülésen 1956-ról
vitatkozott, a másik, a budai oldalon az 50-es évek elején
létesített recski kényszermunkatábor túlélői találkoztak. Az ítélet
nélkül koncentrációs táborba zárt rabokat - néhány kommunista
társukat kivéve - azóta sem rehabilitálták. Anyagi, erkölcsi
kártérítést nem kaptak, és a rabszolga munkával eltöltött időt nem
számítják a nyugdíj-évekbe, és eltulajdonított értéktárgyaikról
senki sem akar tudni semmit. Az 1953-ban szabadult rabok 55-56-ban
már majdnem eljutottak a jóvátételhez, Kádár János azonban újabb 32
évre eltemette Recsk emlékét, feltehetőleg arra hivatkozva, hogy az
egykori rabok kényszermunkások, gúzsba kötöttek, megkínzottak
rehabilitálása kellemetlen emlékeket válthat ki a volt őrzőkben,
ávosokban, verőlegényekben, a netán időközben magasra emelkedett
belügyi tisztekben.
|
|
|
|
|
|
|
Folytatódott az SZDSZ második közgyűlése (1. rész)
|
1989. október 28., szombat - A Szabad Demokraták Szövetsége pártjelleggel működő, szociálliberális szervezet, s az elmúlt hónapokban az ország egyik legbefolyásosabb politikai tényezőjévé vált - hangsúlyozta Mécs Imre ügyvivő, az SZDSZ közgyűlése szombati munkanapjának kezdetén Budapesten, a Gólyavárban.
Mécs Imre a szövetség eddigi munkájáról szólva emlékeztetett arra, hogy az SZDSZ idén márciusban és áprilisban két fordulóban tartott első közgyűlésén már elfogadta a rendszerváltás programját, így mostani tanácskozás fő feladata a politikai és a választási stratégia kidolgozása lesz. Az első közgyűlés óta eltelt mintegy hat hónapban jelentősen növekedett - 6000 fölé emelkedett - a Szabad Demokraták Szövetségének taglétszáma, ezért döntöttek úgy, hogy a mostani tanácskozás, a szervezet történetében először, küldöttközgyűlés legyen. Az SZDSZ-nek az Ellenzéki Kerekasztalban való részvételéről szólva Mécs Imre egyrészt kiemelte: az EKA jelentősen hozzájárult a pártállam leépítésének és az állampárt visszaszorításának folyamatához, másrészt viszont sajnálatosnak nevezte, hogy a nemzeti centrum augusztusban történt kialakulásával az EKA-ban megbomlott az addigi egység. Ezzel kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy miért nem írta alá az SZDSZ a Fidesz-szel és a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájával együtt a háromoldalú politikai egyeztető tárgyalások jegyzőkönyvét, és hangsúlyozta: csak azért nem éltek vétójogukkal, hogy ne akadályozzák meg az EKA-ban résztvevő többi szervezetet az aláírásban. Mécs Imre végezetül kifejezte azon reményét, hogy az SZDSZ második közgyűlésén születendő döntések jelentősen befolyásolják majd a szabad, független, demokratikus, majd a későbbiekben a jóléti Magyarország megszületését. (folyt. köv.)
1989. október 28., szombat 18:05
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Folytatódott az SZDSZ második közgyűlése (2. rész)
|
Dörgő taps fogadta Tamás Gáspár Miklóst, aki bevezető előadásában az SZDSZ szemszögéből összegezte a magyarországi politikai helyzetet, s ezen belül vázolta a szövetség helyét, illetve a jövőbeni működésére vonatkozó elképzeléseket. Az elmúlt négy évtizedet értékelve rámutatott: a korábbi politikai vezetők, úgymond a ,,nemzet atyái,, okosan vegyítették ugyan a terror és a kivételezés eszközeit, ám végül mégis a szakadék szélére sodorták az országot, s politikai ténykedésük hasonló helyzetbe hozta a kisebbségi helyzetben élő magyarságot is. E gondolatot folytatva hangsúlyozta: mára végérvényesen lejárt az önmagukat kinevező népvezérek kora, s immár a nép valóságos kívánságaihoz kell igazítani a politikát. Ezzel öszefüggésben kiemelte: egyértelműen bebizonyosodott, hogy ez a nép nem akarja a négy évtizeden át rákényszerített rendszert. Tamás Gáspár Miklós napjaink közhangulatáról szólva úgy vélekedett: a nemzet jólétre, nyugalomra és tisztességes politikai viszonyokra vágyik, semmiképpen sem akar felfordulást vagy zűrzavart. Hozzátette, hogy az SZDSZ éppen azért a rendszerváltás híve, mert a jövő stabilitását csak e rendszerváltás nyomán tartja megteremthetőnek. Ennek kapcsán elsőrendűen fontosnak ítélte a kilábalást a gazdasági válságból, s annak a véleményének adott hangot, miszerint: mélyreható, radikális reformok sorával talpra állítható a magyar gazdaság. A gazdasági megújulás zálogát egy szabadversenyes, magántulajdonon alapuló piacgazdaságban jelölte meg Tamás Gáspár Miklós. További garanciaként egy olyan államot vázolt fel elérendő célként, amelyben az államgépezet nem félelmetes ellenség, hanem egyszerű hivatal, s nem vesz részt a gazdasági folyamatokban. Nyomatékkal jelentette ki: egyszer s mindenkorra gúzsba kell kötni a tervező állami akaratot , s egy olyan rendszert kell teremteni, amelyben az állam szolgai módon alárendeltje a népakaratnak. A szövetség politikai alapállását, eszmekörét Tamás Gáspár Miklós röviden úgy összegezte: az SZDSZ Jászi és Bibó örökségének felvállalása mellett Széchenyi, Kossuth és Deák liberalizmusa folytatójának is tekinti magát. (folyt. köv.)
1989. október 28., szombat 18:10
|
Vissza »
|
|
Folytatódott az SZDSZ második közgyűlése (3. rész)
|
A forró hangulatú és fűzött politikai légkörű tanácskozást sejtető bevezetők után került sor az ügyvivői testület beszámolójára, az egy esztendei munka mérlegelésére. Elsőként Kőszeg Ferenc összegezte az SZDSZ tevékenységét, s egyebek közt emlékeztetett arra: a szövetség a demokratikus ellenzék örökségét hozta magával. Kifejtette: az SZDSZ szellemi magját az a maroknyi csoport alkotja, amelynek tagjai - bár csupán a pálya széléről hallathatták hangjukat - már a hetvenes, nyolcvanas években is jogállamot követeltek, és 1956-ot mindvégig forradalomnak tekintették. A politikai egyeztető tárgyalásokon való részvétel értékelése után Kőszeg Ferenc az SZDSZ valódi politikai sikerének könyvelte el a múlt hetekben lezajlott népszavazást kérő aláírásgyűjtési akciót. Úgy vélte, hogy az aláírásgyűjtési kampány nyomán született parlamenti döntés a munkásőrség megszüntetéséről, valamint a pártok munkahelyi működésének megtiltásáról egyértelműen az SZDSZ győzelmét jellenti. Ugyanakkor azt is hozzátette: az aláírásgyűjtési akció révén az SZDSZ ismertebb és népszerűbb szervezet lett. (folyt. köv.)
1989. október 28., szombat 18:39
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Folytatódott az SZDSZ második közgyűlése (4. rész)
|
Béki Gabriella, az SZDSZ tanácsának tagja a szövetség szervezeti felépítéséről tartott beszámolójában rendkívül figyelemre méltónak tartotta, hogy a taglétszám az 1989. január 1-jén regisztrált 1228-ról az elmúlt hétig több mint hatezerre nőtt. Jelenleg 120 SZDSZ-szervezet működik az országban, és a budapesti kerületi szervezetek mindegyikében meghaladja a tagok száma a százat. Végezetül kiemelte: a tapasztalatok szerint az SZDSZ vonzó párt, ám csak akkor maradhat ilyen, ha képes a szervezeti kereteken belül demokratikusan működni. Danis György az SZDSZ vidéki szerveződéséről beszámolva megjegyezte: abból kiindulva, hogy a nyár közepén a 3500 fős SZDSZ-tagságból csupán 1000 ember volt vidéki, erőteljes szervezőmunkába kezdtek a fővároson kívül is. Ennek eredménye mostanában kezd megmutatkozni. Immár 92 vidéki szervezete működik az SZDSZ-nek, és további 34 a megalakítás stádiumában van. Szent-Iványi István ügyvivő a külügyi bizottság és szolgálat munkáját ismertetve rámutatott: ezek létrehozását a passzívról az aktív diplomáciára való áttérés igénye sürgette. A külügyi kapcsolattartás stratégiájáról szólva hangsúlyozta: az SZDSZ nemcsak a politikailag és szellemiségükben hozzájuk közel álló pártokkal, szervezetekkel és mozgalmakkal kívánja bővíteni együttműködését, hanem mindazokkal a tényezőkkel, amelyek kinyilvánították szimpátiájukat, illetve támogatásukat a Magyarországon zajló demokratikus átalakítás iránt. Az SZDSZ fontosnak tartja a kapcsolattartást a kelet-európai demokratikus mozgalmakkal, amelyeknek száma - nyugtázta Szent-Iványi István - az elmúlt időszakban örvendetesen gyarapodott. A külügyi beszámolót követően stílszerűen a tanácskozás második napján megjelent külföldi vendégeket köszöntötték; a névsorolvasást nagy taps fogadta. A vendégek sorában üdvözölték többek között a lengyel Szolidaritás, a keletnémet Új Fórum, a csehszlovák Charta ,77, a szovjet Demokrata Unió, a nyugatnémet Friedrich Naumann Alapítvány (FDP), a Friedrich Ebert Alapítvány (SPD), a Zöldek pártja, valamint a holland Demokrácia ,66 párt képviselőjét. A Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek közül egyebek közt az amerikai, az ausztrál, a brit, a francia, a holland, a lengyel és a svéd nagykövetség képviselője volt jelen. (folyt. köv.)
1989. október 28., szombat 18:46
|
Vissza »
|
|
Folytatódott az SZDSZ második közgyűlése (5. rész)
|
Kis János, az SZDSZ tanácsának tagja ,,Út a szabad választásokhoz,, címmel tartotta meg a politikai vitát bevezető előadást. Elöljáróban hangsúlyozta: az SZDSZ tanácskozására olyan politikai pillanatban kerül sor, amikor az országot csupán egy lépés választja el a szabad választásoktól. Ez a pillanat egyszerre ígéretes és nyugtalanító - mondta. Ígéretes, mert az Országgyűlés legutóbbi ülésszakán elfogadott törvények - az alkotmány módosítása, a választójogi és a párttörvény - hatalmas lépést jelentenek a jogállamiság felé. Ugyanakkor a helyzet nyugtalanító is, hiszen az ország a bizonytalanság állapotában van. A küldöttgyűlésnek nem azzal kell törődnie, hogy választ adjon a Szabad Demokraták Szövetségét ért vádaskodásra, hanem azzal, hogy kellő komolysággal és eltökéltséggel kiutat ajánljon a válságból. A válság összetevőit elemezve Kis János a legfőbb gondnak azt nevezte, hogy a békés átmenetnek nincs olyan chartája, amelyet az egész ország magáénak tekinthet és amely a közmegegyezés szilárd alapja. Ez a tény a háromoldalú tárgyalásokon született megállapodás aláírását követő napon nyilvánvalóvá vált, s ettől kezdve olyan helyzet alakult ki, amelyben maguk az aláírók is újra és újra elhatárolták magukat attól, amit aláírtak, hangsúlyozva, hogy elégedetlenek az eredménnyel. Mindezeket a megoldatlan kérdéseket figyelembe véve indította meg az SZDSZ a népszavazást szorgalmazó aláírásgyűjtési kampányát. A népszavazás kezdeményezése - hangoztatta Kis János - nem destabilizálta, hanem éppen hogy stabilizálta a politikai helyzetet. Hiszen ez is befolyásolta a munkásőrség megszüntetéséről, illetőleg a pártok munkahelyi működésének tilalmáról meghozott parlamenti döntést. Az SZDSZ tanács tagjának érvelése szerint ez az akció csökkentette azt a távolságot, amely a háromoldalú tárgyalásokon részt vevő politikai elit és a nép között volt. A népszavazást szorgalmazó akcióval ugyanis az SZDSZ arra ösztönözte a társadalmat, hogy alkotmányos jogaival élve nyilvánítson véleményt alapvető kérdésekben - hangsúlyozta Kis János. A továbbiakban a mélyülő politikai válság okai közé sorolta, hogy bár az állampárt felbomlása megtörtént, az MSZMP utódpártjának, az MSZP-nek az összezsugorodása, valamint bizonytalan küzdelme az önmagukat utódpártnak deklarálni kívánó volt MSZMP-csoportokkal, erősíti a hatalmi vákuumot. (folyt. köv.)
1989. október 28., szombat 19:25
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Folytatódott az SZDSZ második közgyűlése (6. rész)
|
A politikai bizonytalanságot fokozza az ellenzék pártjai és szervezetei közötti belharc - folytatta Kis János. - Pedig az ellenzék új egységének megteremtésére szükség van ahhoz, hogy a szabad választásokon győzelmet arathassanak a régi rend hívei felett. A jelenlegi politikai vákuumhelyzetben a hatalmi apparátus egyetlen igazán működő része a kormány, amelynek mozgástere megnőtt, ám a gazdasági válság kezelésére nem képes. Kis János végezetül a demokratizálás folytatásával összefüggő feladatokat összegezte. A megoldandó nyitott kérdések között említette az új politikai pártok és szervezetek megfelelő infrastruktúrájának és anyagi eszközökkel történő ellátásának rendezését. Ugyancsak sürgősen megoldandó feladatnak minősítette a tömegtájékoztatásban az esélyegyenlőség megteremtését, ehhez elengedhetetlennek tartotta az új sajtó- és tájékoztatási törvény mielőbbi megalkotását és elfogadását. A továbbiakban kiemelte, hogy a politikai egyeztető tárgyalások súlypontjának át kell helyeződnie a kormányhoz. Javasolta, hogy ezentúl a kormány tárgyaljon a pártokkal, köztük az MSZP-vel is. Ehhez azonban a Minisztertanácsnak egyértelműen deklarálnia kell azt, hogy az átmenet kormánya, és mint ilyen, független a politikai pártoktól. Kis János rendkívül fontosnak nevezte, hogy a kormány készítsen rövid távú válságkezelő programot. Ennek végrehajtását az SZDSZ azzal segíthetné, hogy - amennyiben a programot jónak tartja - kötelezettséget vállalna arra: politikai érdekből nem támadja a kormányt, ezzel is elősegítve működőképességét. Az SZDSZ tanácsának tagja szükségesnek tartotta a középszintű gazdasági tárgyalások megszüntetését. Ezek a megbeszélések ugyanis - hangsúlyozta - meddőek, épp ezért célszerű, hogy a Minisztertanács a jövőben a politikai kérdésekről a pártokkal, a gazdaságiakról pedig az érdekvédelmi szervezetekkel tárgyaljon. Kis János indítványozta, hogy az SZDSZ-közgyűlés fogadjon el állásfoglalást az EKA működésének felújítására, az ellenzék egységének helyreállítására. A békés átmenet garanciája érdekében ugyancsak javasolta, hogy kezdeményezzék: valamennyi fegyveres erő tiszti állománya tegyen esküt az új köztársasági alkotmányra. Végezetül pedig rendkívül fontosnak minősítette annak elérését, hogy az érdekeltek a legrövidebb időn belül megállapodjanak az országgyűlési választások időpontjában. (folyt. köv.)
1989. október 28., szombat 19:34
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Folytatódott az SZDSZ második közgyűlése (7. rész)
|
Az ügyvivői testület tagjainak felszólalását követő vitában többen kitértek arra, hogy a jelenlegi átmenet során számos korábbi, a szabad demokraták által felvetett követelés megvalósult, azaz - miként Demszky Gábor találóan megfogalmazta - a pártállam végrehajtotta magán az öncsonkítást. Több hozzászóló figyelmeztetett arra is: az állampárt leépülése ugyan politikai vákuumot eredményezhet, ám a központi akarat szétolvadásával mind nagyobb szerepe lehet a társadalmi kezdeményezéseknek. Központi témája volt a délutáni vitának az az új politikai erőtér, amely az MSZMP átalakulása és az ellenzéki pártok mind markánsabb szerveződése nyomán jött létre. A küldöttek körében egyöntetű véleményként fogalmazódott meg: az MSZP létrejötte csupán taktikai fogás, nem más mint a korábbi párt átmentése úgymond ,,szalonképesebb,, formában. Ezzel kapcsolatban több hozzászóló leszögezte, hogy az SZDSZ nem köthet szövetséget - akár egy esetleges kormányzati koalíció formájában sem - a kommunistákkal. Koalíciós partnere lehet viszont a szövetségnek - miként erre Konrád György rámutatott - a FIDESZ, az MSZDP és a Független Kisgazdapárt. Felvetődött a vitában a semlegesség, s ezzel összefüggésben a jelenlegi kelet-európai átalakulás kérdése is. Ezt taglalva egyebek közt elhangzott: olyan egyértelmű és kész helyzetet kell teremteni Európa keleti felén, hogy azt egy esetleges szovjetunióbeli visszarendeződés se befolyásolhassa kedvezőtlenül. Szóba került az is: korlátozható és korlátozandó is Magyarország közreműködése a Varsói Szerződésben, s mindenképpen szükséges annak kinyilvánítása, hogy a tagállamok nem alkotnak elvi-politikai egységet. (folyt.köv.)
1989. október 28., szombat 19:37
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Folytatódott az SZDSZ második közgyűlése (8. rész)
|
A késő délutáni órákban a gyűlés résztvevői ajánlásokat tettek az SZDSZ újonnan megválasztandó tanácsának tagjaira. A jelölőlistára több mint nyolcvan személy neve került fel, közülük választják meg vasárnap a Szabad Demokraták Szövetségének mintegy negyven tagú új tanácsát. Az esti órákban kezdtek hozzá a küldöttek az alapszabály módosításának vitájához, a hozzászólások még a késő esti órákban is tartottak. Az SZDSZ második közgyűlésének zárónapján, vasárnap folytatódik a választási stratégia vitája, s megválasztják a szövetség tanácstagjait, illetve ügyvivőit. (MTI)
1989. október 28., szombat 20:50
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|