|
|
|
|
|
|
|
|
Recski túlélő találkozó (SZER, Világhíradó)
Miközben a Duna
pesti oldalán a párt Központi Bizottsága zárt ülésen 1956-ról
vitatkozott, a másik, a budai oldalon az 50-es évek elején
létesített recski kényszermunkatábor túlélői találkoztak. Az ítélet
nélkül koncentrációs táborba zárt rabokat - néhány kommunista
társukat kivéve - azóta sem rehabilitálták. Anyagi, erkölcsi
kártérítést nem kaptak, és a rabszolga munkával eltöltött időt nem
számítják a nyugdíj-évekbe, és eltulajdonított értéktárgyaikról
senki sem akar tudni semmit. Az 1953-ban szabadult rabok 55-56-ban
már majdnem eljutottak a jóvátételhez, Kádár János azonban újabb 32
évre eltemette Recsk emlékét, feltehetőleg arra hivatkozva, hogy az
egykori rabok kényszermunkások, gúzsba kötöttek, megkínzottak
rehabilitálása kellemetlen emlékeket válthat ki a volt őrzőkben,
ávosokban, verőlegényekben, a netán időközben magasra emelkedett
belügyi tisztekben.
|
|
|
|
|
|
|
A Magyar Október Párt akciója
|
München, 1989. július 23. (SZER, Vasárnapi világhíradó) - Az ellenzék egyik radikális csoportja Budapesten a Magyar Október Párt. Kasza László beszél: - Ma éjszaka ismét politikai akció szintere volt immár negyedszer a Kádár-korszakban Münnich Ferenc utcára keresztelt budapesti Nádor utca. A résztvevők a rendőrség és a Magyar Október Párt tagjai. Éjfél körül a belügy emberei elkezdték letépdesni azokat a plakátokat, amelyeken a Magyar Október Párt egyrészt megokolta akcióját az átnevezésre, másrészt Kit választana? címmel ismertette József nádor és Münnich Ferenc életét, felsorolva, melyikük mit tett a magyar nép ügyében. A Nádor utca feliratot, amelyet ezúttal a megújított Münnich Ferenc utca táblák alá festett a Magyar Október, átmázolta a rendőrség. Közben vita indult a Magyar Október Párt és a rendőrség tagjai között az akció jogos voltáról. Mindegyik a másik igazát vonta kétségbe. A rendőrség közölte, hogy újabb szabálysértési eljárást indít, az első ízben július 31-ikén lesz a tárgyalás Krassó György ellen. A hivatalos hírközlő szervek, amelyek kezdetben rokonszenvvel kísérték az akciót, az utóbbi napokban anarchiával, feltünési viszketekséggel vádolták a Magyar Október Pártot. Hangsúlyozzák, hogy a világ valamennyi demokratikus országában hivatalos útja van egy ilyen jogos követelésnek. Ez annál is fontosabb szempont, mivel a Fővárosi Tanács ígéretet tett a visszakeresztelési eljárás megindítására. A jogállamiság megteremtését - így a vélemény - nem lehet jogtalan módszerek alkalmazásával kezdeni. (folyt.)
1989. július 23., vasárnap
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- A Magyar Október Párt akciója - 1. folyt.
|
Először: Magyarországon még nincs esélyegyenlőség, hiszen a sajtó nem ismerteti az ő nézeteiket. Másodszor: a hivatalos kérelem módszere alkalmatlan, mert az eljárás hosszadalmas, bürokratikus, évekig is elhúzódhat. Az ide vonatkozó jogszabály utcanév változtatás esetén mintegy 10 intézmény véleményének bekérését írja elő. Ezen túlmenően egy minisztertanácsi rendelet értelmében a jövő év közepéig csak rendkívül indokolt esetben lehet egy utca nevét megváltoztatni. Harmadszor: az utcanév változtató bizottság vezetője szerint már évek óta próbálják hivatalos úton megváltoztatni arra alkalmatlan személyekről elnevezett utcák neveit, de ígéreten kívül más eredményt nem értek el. Mi, akik feladatunknak tekintjük a pro- és kontra érvek ismertetését, csak attól tartunk, hogy bizonyos jó szándékú akciók nem a megérdemelt visszhangot váltják ki a társadalomból, és - akár csak közvetve is - olyan, arra méltatlan személyekre irányítják a rokonszenvet, mint például Münnich Ferenc. +++
1989. július 23., vasárnap
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|