|
|
|
|
|
|
|
|
Recski túlélő találkozó (SZER, Világhíradó)
Miközben a Duna
pesti oldalán a párt Központi Bizottsága zárt ülésen 1956-ról
vitatkozott, a másik, a budai oldalon az 50-es évek elején
létesített recski kényszermunkatábor túlélői találkoztak. Az ítélet
nélkül koncentrációs táborba zárt rabokat - néhány kommunista
társukat kivéve - azóta sem rehabilitálták. Anyagi, erkölcsi
kártérítést nem kaptak, és a rabszolga munkával eltöltött időt nem
számítják a nyugdíj-évekbe, és eltulajdonított értéktárgyaikról
senki sem akar tudni semmit. Az 1953-ban szabadult rabok 55-56-ban
már majdnem eljutottak a jóvátételhez, Kádár János azonban újabb 32
évre eltemette Recsk emlékét, feltehetőleg arra hivatkozva, hogy az
egykori rabok kényszermunkások, gúzsba kötöttek, megkínzottak
rehabilitálása kellemetlen emlékeket válthat ki a volt őrzőkben,
ávosokban, verőlegényekben, a netán időközben magasra emelkedett
belügyi tisztekben.
|
|
|
|
|
|
|
felcím: Búvárúszó VB Dunaújvárosban főcím: Az új idők sportja
|
Ha a búvár szót meghalljuk, elsősorban a francia Jacques Cousteau kapitány jut az eszünkbe, aki szinte egész életét a víz alatti világ tanulmányozásának szentelte, s akinek lenyűgöző filmjeit Magyarországon is láthattuk. Annál kevesebben tudják viszont - legalábbis itthon -, hogy Európában s a világon is egyre inkább növekvő népszerűségnek örvend a sportbúvárkodás. S a tény, hogy a hazai sportsajtó eléggé mostohán bánik e sportággal, annál meglepőbb, mivel a magyar ifjúsági és felnőtt versenyzők az élvonalba tartoznak. Július 16-19 között Dunaújvárosban az I. Ifjúsági uszonyos és búvárúszó világbajnokságon ismét bizonyíthatnak a legjobbak abban a a sportágban, amelyet egyes szakemberek az új idők sportjának is neveznek. Magyarországon az ötvenes évek második felétől alakultak az első búvárklubok, amelyek működését a Magyar Honvédelmi Sportszövetségen belül az 1987-ben megalakult Magyar Könnyűbúvár Szövetség irányította. Napjainkban a klubok nyolcvan százaléka tevékenykedik az MHSZ keretein belül, - ez magyarázza, hogy a szervezet védszövetséget vállalt a VB felett - a versenyzők száma 5-600, ennek mintegy a fele minősített sportoló. Említettük már, hogy az eddigi szép szereplés ismeretében ezúttal is reményre jogosítóan várják a magyarok a dunaújvárosi uszoda rajtdudájának hangját, azonban a verseny kiemelkedő favoritjai a szovjet versenyzők lesznek. Őket a mieink, illetve a mostanában felzárkózó kínaiak várhatóan csak megközelíteni tudják. A sportolók legfontosabb felszerelési eszköze az uszony. Mivel az úgynevezett delfin lábtempó gyorsabb haladást biztosít, így nem meglepő, hogy főképpen a két lábbal egyszerre mozgatandó nagy uszonyt választják. Az uszonyos úszás során a versenyző a start és a forduló után legfeljebb 15 métert haladhat a víz alatt, a táv többi részén a teste egy részének mindíg látszania kell. (A 45 centis légzőpipa is a test részének számít.) A búvárúszás esetében pedig végig a víz alatt kell haladnia különböző távokon: 50 méteren légzésvisszatartással, a hosszabb távokon pedig légzőkészülék segítségével. (folyt.)
1989. július 12., szerda 14:31
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Búvárúszó VB 2.
|
Mohácsi Ferenctől, a Magyar Könnyűbúvár Szövetség főtitkárától kérdeztük, hogy miért Magyarországon, és Dunaújvárosban rendezik a viadalt, amelyre 21 ország fiataljait várják? - Úgy hiszem, ez a sportág hazai művelőinek, különösen az ifjúsági ágazatnak a nemzetközi elismerése, hiszen az NSZK és Olaszország is pályázott. A magyar szövetség jelentős szerepet játszott az ifjúsági sportszabályzat és versenyrendszer kidolgozásában. S hogy miért éppen Dunaújvárosra esett a választás? Nos, a helyi vezetők és a lakosság érdeklődése már korábban is nagyszerűen megrendezett hasonló események színhelyévé tette a várost s e viadalokról kellemes emlékei maradtak a külföldi versenyzőknek és vezetőknek egyaránt. A búvárkodás sajnos még korántsem slágersport. A jövőt illetően ennek ellenére természetesen bizakodom; ha minden igaz, az 1996-os olipián sportágunk bemutató jellegű részvételhez jut. A vidéki búvárklubok helyzete szintén optimizmusra adhat okot, hiszen csak két megyében - Tolnában és Vasban - nem működnek klubjaink. Utánpótlásban a szűkös propaganda ellenére nincs hiány és több vidéki városban igen erős bázisa alakult ki sportágunknak. Említsük meg itt Dunaújváros, Kecskemét, Kaposvár, Szolnok, Gyula, Debrecen, Győr, Szeged nevét. (MTI-Press)
1989. július 12., szerda 14:32
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|