|
|
|
|
|
|
|
|
Budapesti jelentések (BBC, Reggeli Híradó)
A Központi
Bizottság rendkívüli ülését hirtelen, napokkal azután hívták össze,
hogy Pozsgay Imre azt mondotta a budapesti rádión, hogy 1956
népfelkelés volt, egy oligarchikus rendszer ellen, amely megalázta
a magyar nemzetet és nem kellene többé ellenforradalomnak nevezni.
Ugyanakkor Berecz János, aki egy időben a párt konzervatív
szárnyának volt a vezetője, azt mondta, hogy a párt nem vezeti
kellőképpen a reformokat. Grósz Károly pártvezér pedig
kijelentette, hogy a Politikai Bizottságon belüli megosztottság
feltartóztatja a politikai és gazdasági reformprogramot és azt
javasolta, hogy a Központi Bizottság eszközöljön személyi
változtatásokat, ha ez szükségesnek látszik. Bár volt arról
célozgatás, hogy magas állásban levő emberek elveszthetik
megbízatásukat, általában nem tartják valószínűnek, hogy egyáltalán
jelentős személyi változások lennének. Ehelyett kompromisszum
várható a napirend 3 fő kérdésében: a párt hozzáállása a
többpártrendszer kérdéséhez; a jövő évi választások formája és az
egyre szervezettebb alternatív és ellenzéki csoportok.
|
|
|
|
|
|
|
ENSZ Menekültügyi Bizottsága
|
London, 1989. február 10. (BBC) - Az ENSZ háromtagú delegációja négynapos megbeszélést tartott külügy- és belügyminisztériumi illetékesekkel, egyházi csoportokkal, melyek a menekülteket gondozzák, és magukkal a menekültekkel. G. Arnaou - a küldöttség vezetője - azt mondta: az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága javasolta Magyarországnak, hogy csatlakozzon a menekültekre vonatkozó 1951-es nemzetközi egyezmény aláíróihoz. Hozzátette: erre várhatólag néhány hónapon belül sor is kerül. Eközben hangsúlyozta, hogy a megbeszélések előzetesek és vizsgáló jellegűek voltak, amennyiben semmiféle érdemleges döntésre nem került sor. Bár a magyar illetékesek teljesen tisztában vannak azzal, hogy amennyiben aláírják az említett egyezményt, kötelesekké válnak, hogy befogadják a világ bármely tájáról érkező menekülteket. Magyarországnak jelenleg egyezményei vannak érvényben a Varsói Szerződés más országaival, hogy visszaküld jön minden olyan személyt, aki illegális bevándorlónak számít. Magyarország szövetségesei tehát nem ismerik el a politikai menedék fogalmát. Ismeretes, hogy a magyar hatóságokat aggasztja, hogy amennyiben aláírják a genfi egyezményt, könnyen egész bevándorló-hullámmal találhatják magukat szemben más szocialista országokból, akik politikai menedéket kérnének. Arnaou kijelentette: a magyarok közölték a delegációjával, hogy az országba érkezőket már amúgy is a genfi egyezmény feltételeinek megfelelően kezelik, és riporterek kérdéseire válaszolva hozzátette: mindeddig nem jutott tudomására olyan panasz, miszerint a Romániából érkező menekülteket a határról igazságtalanul visszaküldték volna. - Ez utóbbi a magyarországi nem hivatalos csoportok következetes állítása. Az elmúlt év folyamán csaknem 13 ezer menekült érkezett Romániából, és hetente még mindig mintegy 100-an lépik át a határt. Tisztában lévén azzal, hogy ez az áradat nem szűnik meg egyhamar, Magyarország az ENSZ segítségét kérte. Néhány hónapon belül hivatalos menekülttáborok nyílnak meg, bár az ENSZ fődelegátusa azt mondta, még nem vált világossá, vajon az ő szervezete részt vesz-e majd e táborok vezetésében. +++
1989. február 10., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|