|
|
|
|
|
|
|
|
Budapesti jelentések (BBC, Reggeli Híradó)
A Központi
Bizottság rendkívüli ülését hirtelen, napokkal azután hívták össze,
hogy Pozsgay Imre azt mondotta a budapesti rádión, hogy 1956
népfelkelés volt, egy oligarchikus rendszer ellen, amely megalázta
a magyar nemzetet és nem kellene többé ellenforradalomnak nevezni.
Ugyanakkor Berecz János, aki egy időben a párt konzervatív
szárnyának volt a vezetője, azt mondta, hogy a párt nem vezeti
kellőképpen a reformokat. Grósz Károly pártvezér pedig
kijelentette, hogy a Politikai Bizottságon belüli megosztottság
feltartóztatja a politikai és gazdasági reformprogramot és azt
javasolta, hogy a Központi Bizottság eszközöljön személyi
változtatásokat, ha ez szükségesnek látszik. Bár volt arról
célozgatás, hogy magas állásban levő emberek elveszthetik
megbízatásukat, általában nem tartják valószínűnek, hogy egyáltalán
jelentős személyi változások lennének. Ehelyett kompromisszum
várható a napirend 3 fő kérdésében: a párt hozzáállása a
többpártrendszer kérdéséhez; a jövő évi választások formája és az
egyre szervezettebb alternatív és ellenzéki csoportok.
|
|
|
|
|
|
|
A gazdasági reformok Kelet-Európában
|
München, 1989. január 10. (SZER) - A Christian Science Monitor beszámol arról, hogy Budapesten új gazdasági vezetőképző iskola nyílik. A hagyományos marxista közgazdaságtan helyett a nyugati piacgazdálkodást fogja oktatni. A magyar vezetőképző központ, amely az amerikai Bussiness School-ok mintájára dolgozta ki egy éves oktatási programját, Mark Palmernek, az Egyesült Államok budapesti nagykövetének a kezdeményezésére jött létre, és a Világbank fedezte költségeit. A lap idézi az iskola igazgatójának Ránki Zsuzsannának a szavait: - Ha versenyezni akarunk a Nyugattal, akkor el kell sajátítanunk módszereit. A hozzáértő gazdasági vezetés hiánya az egyik legfőbb problémánk. - A lap így folytatja: az új iskola jól szemlélteti, hogy a nyugati befolyás számára milyen drámaian új lehetőségek nyíltak meg Kelet-Európában. A gorbacsovi peresztrojka révén megszabadulva a korábbi korlátozásoktól és a gazdaság hatékonnyá tételének kényszerétől hajtva - több kelet-európai állam olyan intézkedéseket fogadott el az elmúlt hetekben, amelyek közelebb hozzák ezeket az országokat a Nyugathoz. Január elsejével olyan példa nélkül álló beruházási jogszabályok léptek életbe Magyarországon és Lengyelországban, amelyek lehetővé teszik, hogy egy-egy vállalat 100 százalékig külföldiek tulajdonában lehessen. A kommunista kormányok korábban azt állították, hogy soha nem árusítják ki a nemzet vagyonát saját állampolgáraiknak - még kevésbé a kapitalistáknak. Budapest példáját követve Prága decemberben írt alá új szabadkereskedelmi megállapodást az Európai Közösséggel. Valamennyi kelet-európai ország jelezte ez irányú szándékát - azt követve, hogy Gorbacsov hozzájárult a KGST és az Európai Közösség formális kapcsolatához. Budapest, Varsó, Prága, de még Szófia is megkönnyítette az utazást mind saját állampolgárai, mind a külföldiek számára. A Csehszlovák határátkelőhelyeken is kaphatnak vízumot a nyugati turisták. Január elsejétől a magyarok után, akik már korábban megkapták ezt a lehetőséget, a lengyelek is nyugati típusú útlevelet kapnak, amelyet hazájukba visszatérve nem kell leadniuk a rendőrségen. Christian Science Monitor a továbbiakban megállapítja: a gazdaság megreformálására tett erőfeszítések szigorú takarékossági intézkedéseket követelnek, amelyek kiválthatják a lakosság ellenállását. A nyugati kormányokat arra bíztatják, hogy kölcsönökkel és kereskedelmi kedvezményekkel támogassák ezeket az erőfeszítéseket - gazdasági megalapozottságukra való tekintet nélkül. Nyugat-Európa és az Egyesült Államok hagyományosan másként közelít Kelet-Európához. Előbbi különösen Nyugat-Németország - a stabilitás megőrzését tekinti a legfőbb célnak, és a politikai körülményekre való tekintet nélkül erősíti a gazdasági kapcsolatokat. Amerika viszont nagy hangsúlyt helyez az emberi jogok betartására, és a belső demokratikus átalakulást kívánja Ösztönözni a gazdasági támogatással. Ezután így folytatja a Christian Science Monitor: Magyarországot nyugatnémet kölcsön mentette meg tavaly a gazdasági összeomlástól. Budapest viszonzásul hozzájárult a nyugatnémet kulturális központ megnyitásához és ígéretet tett a gazdasági élet további liberalizálására. Bonn és Varsó most kényes tárgyalásokat folytat a lengyel adósság megfizetésének átütemezésére. Az államnak nyújtott kölcsönök helyett az NSZK már a lengyel magángazdálkodás támogatását részesíti előnyben. Az Egyesült Államok a megkülönböztetés politikája keretében elsősorban a rekord-beállítottságú kelet-európai országokat támogatja, és meghatározott programra ad pénzt. Ennek ragyogó példája a Palmer nagykövet által kezdeményezett új gazdasági vezetőképző iskola beindulása Budapesten - állapítja meg befejezésül a Christian Science Monitor. +++
1989. január 10., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|