|
|
|
|
|
|
|
|
Budapesti jelentések (BBC, Reggeli Híradó)
A Központi
Bizottság rendkívüli ülését hirtelen, napokkal azután hívták össze,
hogy Pozsgay Imre azt mondotta a budapesti rádión, hogy 1956
népfelkelés volt, egy oligarchikus rendszer ellen, amely megalázta
a magyar nemzetet és nem kellene többé ellenforradalomnak nevezni.
Ugyanakkor Berecz János, aki egy időben a párt konzervatív
szárnyának volt a vezetője, azt mondta, hogy a párt nem vezeti
kellőképpen a reformokat. Grósz Károly pártvezér pedig
kijelentette, hogy a Politikai Bizottságon belüli megosztottság
feltartóztatja a politikai és gazdasági reformprogramot és azt
javasolta, hogy a Központi Bizottság eszközöljön személyi
változtatásokat, ha ez szükségesnek látszik. Bár volt arról
célozgatás, hogy magas állásban levő emberek elveszthetik
megbízatásukat, általában nem tartják valószínűnek, hogy egyáltalán
jelentős személyi változások lennének. Ehelyett kompromisszum
várható a napirend 3 fő kérdésében: a párt hozzáállása a
többpártrendszer kérdéséhez; a jövő évi választások formája és az
egyre szervezettebb alternatív és ellenzéki csoportok.
|
|
|
|
|
|
|
Vezető magyar politikusok nyilatkozatai
|
München, 1989. január 2. (SZER) - A vezető magyar politikusok újévi nyilatkozatait Balázs Norbert ismerteti röviden. - Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke újévi beszédében többek között kijelentette: 1988-ban a gazdaságfejlődés és a társadalmi-politikai élet olyan irányai rajzolódtak ki - igaz, népünk nem kis áldozatai árán -, melyek minden korábbinál biztatóbb utat mutatnak egy valóban demokratikus, szocialista Magyarország megteremtéséhez. Az Elnöki Tanács elnöke szerint a magyar állam felelősséget érez minden magyar és a magyar nemzeti kulturális érték minden darabja iránt, legyenek bárhol is a földön. A magyar országgyűlés igen jelentős lépésnek minősítette II. János Pál pápa újévi békevilágnapi üzenetét. Az országgyűlés az államok és népek együttélésének előmozdítása szempontjából tartotta fontosnak a szentatya nyilatkozatát, amely szerint a béke megőrzéséhez elengedhetetlenül szükséges az etnikai, nemzeti és vallási kisebbségek jogainak tiszteletben tartása. A nemzeti összefüggések miatt a kérdést egyetlen állam sem tekintheti kizárólagos belügyének - szögezi le az egyházfő békevilágnapi üzenetében. Németh Miklós bármely párttal, amelynek alapelvei nem sértik a szocialista rendszer alapelveit, el tud képzelni koalíciót. Ezt a Kyodó japán hírügynökségnek december végén adott exkluzív interjújában jelentette ki a kormányfő. A magyar miniszterelnök szerint azonban ilyen koalícióra még nem érett meg a helyzet, mert senki sem tudja, melyik párt politikája felelne meg leginkább a szocializmus elveinek, Magyarország további 60 millió dolláros hitelt kap Japántól, ezúttal kötetlen felhasználásra. A japán kormány elhatározását azzal indokolta, hogy Magyarország a Világbank és a Nemzetközi Valuta Alap tagja, és a szocialista országok közül elsőként létesített kapcsolatot Dél-Koreával. A magyar kormány csak úgy tudja megalapozni a maga számára a bizalmat, ha megadja a választás és a cselekvés lehetőségét az embereknek és a vállalatoknak - jelentette ki újévi televízió-nyilatkozatában Németh Miklós miniszterelnök. Szerinte további ígérgetésekre nincs szükség, vissza kell adni a tömegek hitét. A kormány meg akarja újítani a magyar társadalmat egy határozott és markáns reformprogrammal. Az utóbbi időben végre valahára együtt halad a gazdasági és a politikai reform. Csak olyan reform lehet sikeres - legyen az társadalompolitika, politikai intézményrendszerbeli vagy szűkebben értelmezett gazdasági reform -, amely mer és tud támaszkodni a magyar fejlődéstörténet hagyományaira és megőrzendő értékeire - jelentette ki Németh Miklós. 1989 fogja megmutatni, hogy 1988-ban valóban fordulat kezdődött-e Magyarországon - jelentette ki Pozsgay Imre államminiszter. Pozsgay nyilatkozatát a magyar rádió Reggeli párbeszéd című műsorában adta. Mint mondta: a májusi pártértekezlet óta erősebb lett a kezdeményező szellem és szembetűnőbb a toporgás. Az országgyűlésnek nagyobb tempóra kellene vállalkoznia. Pozsgay szerint ott nem lehet szó szocializmusról, ahol hiányzik a demokrácia és a szabadság, ezért kell megalapozni az új alkotmányt. Olyan új jogi formulákat, garanciákat kell megteremteni, amelyek biztonságot adnak az állampolgárnak, hogy nem kiszolgáltatottja az államnak. Az 1989-es év egyfajta betanulási időszak is lesz a demokrácia intézményeinek működtetésére. A társadalom ma azért bizalmatlan, mert elfecsérelt milliárdok a társadalmi békét megvásárló, a konfliktusokkal, a feszültségekkel szembenézni nem akaró politika árát fizeti most és ezt nem fizetheti egyformán mindenki - mondta Pozsgay Imre. +++
1989. január 2., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|