|
|
|
|
|
|
|
|
Budapesti jelentések (BBC, Reggeli Híradó)
A Központi
Bizottság rendkívüli ülését hirtelen, napokkal azután hívták össze,
hogy Pozsgay Imre azt mondotta a budapesti rádión, hogy 1956
népfelkelés volt, egy oligarchikus rendszer ellen, amely megalázta
a magyar nemzetet és nem kellene többé ellenforradalomnak nevezni.
Ugyanakkor Berecz János, aki egy időben a párt konzervatív
szárnyának volt a vezetője, azt mondta, hogy a párt nem vezeti
kellőképpen a reformokat. Grósz Károly pártvezér pedig
kijelentette, hogy a Politikai Bizottságon belüli megosztottság
feltartóztatja a politikai és gazdasági reformprogramot és azt
javasolta, hogy a Központi Bizottság eszközöljön személyi
változtatásokat, ha ez szükségesnek látszik. Bár volt arról
célozgatás, hogy magas állásban levő emberek elveszthetik
megbízatásukat, általában nem tartják valószínűnek, hogy egyáltalán
jelentős személyi változások lennének. Ehelyett kompromisszum
várható a napirend 3 fő kérdésében: a párt hozzáállása a
többpártrendszer kérdéséhez; a jövő évi választások formája és az
egyre szervezettebb alternatív és ellenzéki csoportok.
|
|
|
|
|
|
|
Kis János beszéde a szabad demokraták küldöttgyűlésén (1. rész)
|
1990. november 30., péntek - Az alábbiakban a
szerkesztőségek rendelkezésére bocsátjuk Kis Jánosnak, az SZDSZ
elnökének a péntek este kezdődő szabaddemokrata küldöttgyűlésen
elhangzó beszéde rövídített, szerkesztett változatát. Az anyag
feloldásig
E M B A R G Ó S
x x x
- Magyarország az elmúlt esztendőben végrehajtotta történelmének egyik legnagyobb fordulatát. Alkotmányos demokrácia lettünk; szabadon választott parlamentünk van, szabadon választott önkormányzataink vannak. Belátható közelbe került csatlakozásunk az egyesülő Európához. Magyarországnak tehát minden oka megvan rá, hogy önbizalmában megerősödött, jövőjében biztos ország legyen. Mégis meg kell állapítanunk: fél évvel az első szabad választások után a bizakodás szertefoszlott, a magyar társadalom rosszkedvű és hitevesztett. Egyre többen fordulnak el a kormánytól, a parlamenti pártoktól, a képviseleti demokrácia intézményeitől. Mélyül a szakadék a társadalom és a politikai vezető réteg között.
- Az Antall-kormány nem tett semmi megfoghatót a gazdasági válság ellen. Részint foglya volt az MDF választási propagandájának, amely sima, fájdalommentes gazdasági átmenetet ígért. Most pedig nyíltan szembe kell néznie azzal, hogy nem tudja állni a szavát. A kormány azonban csak a gazdaság dolgaiban tétlenkedett és halogatott. Közben hihetetlen ügybuzgalommal vetette rá magát ideológiai ügyek teremtésére. A nemzet egészének képviselőjeként szólalt meg, ellenzékét pedig nemzetidegen, törpe kisebbségként probálta elszigetelni. Politikáját a kersztény tanítás megvalósításaként tüntette fel, a világi pártokat azonosítva az ateizmus megtestesülésével. Módfelett aktív volt a közszolgálati tisztségek újraelosztásában, s a személyi klientura megteremtésével párhuzamosan elkezdődött az állami szervezetek újraközpontosítása.
- Hiba azonban azzal áltatni magunkat, hogy az elégedetlenség csak a kormánykoalíciónak szól. A közvélemény növekvő része a parlamenttel, a pártokkal fordult szembe, s egyre inkább a terméketlen ideológiai polémiák egyik résztvevőjeként azonosították az SZDSZ-t is. (folyt.köv)
1990. november 30., péntek 15:51
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|