|
|
|
|
|
|
|
|
Budapesti jelentések (BBC, Reggeli Híradó)
A Központi
Bizottság rendkívüli ülését hirtelen, napokkal azután hívták össze,
hogy Pozsgay Imre azt mondotta a budapesti rádión, hogy 1956
népfelkelés volt, egy oligarchikus rendszer ellen, amely megalázta
a magyar nemzetet és nem kellene többé ellenforradalomnak nevezni.
Ugyanakkor Berecz János, aki egy időben a párt konzervatív
szárnyának volt a vezetője, azt mondta, hogy a párt nem vezeti
kellőképpen a reformokat. Grósz Károly pártvezér pedig
kijelentette, hogy a Politikai Bizottságon belüli megosztottság
feltartóztatja a politikai és gazdasági reformprogramot és azt
javasolta, hogy a Központi Bizottság eszközöljön személyi
változtatásokat, ha ez szükségesnek látszik. Bár volt arról
célozgatás, hogy magas állásban levő emberek elveszthetik
megbízatásukat, általában nem tartják valószínűnek, hogy egyáltalán
jelentős személyi változások lennének. Ehelyett kompromisszum
várható a napirend 3 fő kérdésében: a párt hozzáállása a
többpártrendszer kérdéséhez; a jövő évi választások formája és az
egyre szervezettebb alternatív és ellenzéki csoportok.
|
|
|
|
|
|
|
Folytatódik a Duna-gate ügy bírósági tárgyalása (1. rész)
|
1990. november 20., kedd - A Budapesti Katonai Bíróságon
kedden folytatódott Végvári József nyugalmazott rendőr őrnagy
bűnügyének - korábban a vádlott igazságügyi orvosi vizsgálata miatt
elnapolt - nyilvános tárgyalása. Dr. Hildenbrand Róbert hadbíró
alezredes, a büntetőtanács elnöke ismertette a védelem bejelentéseit
és a bíróság ellen elfogultság miatt tett kifogását, majd átadta a
vádlottnak és védőjének az igazságügyi orvosszakértők írásos
véleményeit. A hadbíró külön felhívta a figyelmet arra, hogy a
szakvélemények tartalma nem kerülhet nyilvánosságra, mert arra az
orvosi titoktartás szabályai vonatkoznak. Erre tekintettel - hívta
fel a figyelmet a hadbíró - szerdán zárt tárgyalás elrendelésére is
sor kerülhet a vádlott és a védője állásfoglalásától függően.
Dr. Róth Miklós meghatalmazott védő írásban tett észrevételeket a bíróságnál, mert - szerinte - a tárgyalási napokról felvett jegyzőkönyvek hiányosak és hibásak, ezért indítványozta azok kiegészítését és kijavítását a Magyar Televízió, valamint a Fekete Doboz munkatársai által készített felvételek figyelembevételével. A védő beadványában - a ,,Tábornok vallomása,, című könyvre hivatkozva - bizonyítani kívánta azt is, hogy Végvári József a belbiztonsági szolgálat alkotmányellenes tevékenységének leleplezését követően az életét is fenyegető veszélyhelyzetbe került. Az ügyvéd beadványában jelentette be azt is, hogy az Alkotmánybírósághoz fordult a bírósági eljárás egyik alapját képező, a kötelességszegés szolgálatban bűntette szabályozása - a Btk. 348. paragrafus (1) bekezdése - alkotmányellenességének megállapítása és megsemmisítése iránt, és egyúttal indítványozta a büntetőeljárás felfüggesztését az Alkotmánybíróság döntésének meghozataláig. Ezzel egyidejűleg elfogultsági kifogást terjesztett elő dr. Hildenbrand Róbert hadbíró alezredes, valamint az egész Budapesti Katonai Bíróság ellen. Dr. Róth Miklós arról is tájékoztatta a bíróságot hogy polgári pert indított a Pesti Központi Kerületi Bíróság előtt a Budapesti Katonai Bíróság ellen, mert annak elnöke fegyelmi eljárást kezdeményezett a Budapesti Ügyvédi Kamaránál a védő tárgyaláson tanúsított magatartása és véleménynyilvánítása miatt, s ennek során kétségbe vonta az ügyvéd szakmai felkészültségét. (folyt.köv.)
1990. november 20., kedd 18:04
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|