|
|
|
|
|
|
|
|
Budapesti jelentések (BBC, Reggeli Híradó)
A Központi
Bizottság rendkívüli ülését hirtelen, napokkal azután hívták össze,
hogy Pozsgay Imre azt mondotta a budapesti rádión, hogy 1956
népfelkelés volt, egy oligarchikus rendszer ellen, amely megalázta
a magyar nemzetet és nem kellene többé ellenforradalomnak nevezni.
Ugyanakkor Berecz János, aki egy időben a párt konzervatív
szárnyának volt a vezetője, azt mondta, hogy a párt nem vezeti
kellőképpen a reformokat. Grósz Károly pártvezér pedig
kijelentette, hogy a Politikai Bizottságon belüli megosztottság
feltartóztatja a politikai és gazdasági reformprogramot és azt
javasolta, hogy a Központi Bizottság eszközöljön személyi
változtatásokat, ha ez szükségesnek látszik. Bár volt arról
célozgatás, hogy magas állásban levő emberek elveszthetik
megbízatásukat, általában nem tartják valószínűnek, hogy egyáltalán
jelentős személyi változások lennének. Ehelyett kompromisszum
várható a napirend 3 fő kérdésében: a párt hozzáállása a
többpártrendszer kérdéséhez; a jövő évi választások formája és az
egyre szervezettebb alternatív és ellenzéki csoportok.
|
|
|
|
|
|
|
Bécsi tárgyalások - Gyarmati nyilatkozata (1)
|
Sebestyén Tibor, az MTI tudósítója jelenti:
Bécs, 1990. november 16. péntek (MTI-tud) - Az európai
katonai biztonságról Bécsben folytatott tárgyalások eredményei
Magyarországnak lehetővé teszik a korábbinál kisebb, de lényegesen
hatékonyabb haderő kialakítását - jelentette ki Gyarmati István
nagykövet, a tárgyalások magyar küldöttségének vezetője. A diplomata
pénteken nyilatkozatot adott az MTI bécsi tudósítójának abból az
alkalomból, hogy a két bécsi fórumon - a haderőcsökkentési, valamint
a bizalom- és biztonságerősítési tanácskozáson - végéhez közeledik a
jövő heti párizsi Európa-csúcsértekezlet előtti szakasz. A nagykövet
elmondta:
- A húsz hónapja kezdődött bécsi tárgyalásokon elkészült, és jövő héten a párizsi csúcstalálkozó elé kerül két, a katonai biztonság tekintetében alapvető jelentőségű okmány: az európai hagyományos fegyveres erőkről szóló szerződés, továbbá az új bizalom- és biztonságerősítő intézkedésekről szóló megállapodás. A Bécsben vasárnap parafálandó szerződés korlátozza a benne résztvevő huszonkét állam fegyverzetének mennyiségét öt, a támadásra leginkább alkalmas hagyományos kategóriában. Eszerint az európai aláíró-államok negyven hónap múlva már csak összesen 40 000 harckocsit, 60 000 páncélos harcjárművet, 40 000 tüzérségi eszközt, 13 600 repülőgépet és 4 000 támadó helikoptert tarthatnak hadrendjükben. A korlátozások egyelőre két országcsoportra bontva érvényesülnek, amelyek között a szerződés számszerű egyenlőséget ír elő. Az országcsoportok létrehozását a szerződés végrehajtásának céljából határozták el, és bár azok összetétele jelenleg azonos a NATO és a Varsói Szerződés tagjaival, maga a szerződés politikailag és jogilag semmilyen kapcsolatot nem feltételez a szövetségi rendszerek és a szerződésben szereplő országcsoportok között. (folyt.)
1990. november 16., péntek 14:12
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|