|
|
|
|
|
|
|
|
Budapesti jelentések (BBC, Reggeli Híradó)
A Központi
Bizottság rendkívüli ülését hirtelen, napokkal azután hívták össze,
hogy Pozsgay Imre azt mondotta a budapesti rádión, hogy 1956
népfelkelés volt, egy oligarchikus rendszer ellen, amely megalázta
a magyar nemzetet és nem kellene többé ellenforradalomnak nevezni.
Ugyanakkor Berecz János, aki egy időben a párt konzervatív
szárnyának volt a vezetője, azt mondta, hogy a párt nem vezeti
kellőképpen a reformokat. Grósz Károly pártvezér pedig
kijelentette, hogy a Politikai Bizottságon belüli megosztottság
feltartóztatja a politikai és gazdasági reformprogramot és azt
javasolta, hogy a Központi Bizottság eszközöljön személyi
változtatásokat, ha ez szükségesnek látszik. Bár volt arról
célozgatás, hogy magas állásban levő emberek elveszthetik
megbízatásukat, általában nem tartják valószínűnek, hogy egyáltalán
jelentős személyi változások lennének. Ehelyett kompromisszum
várható a napirend 3 fő kérdésében: a párt hozzáállása a
többpártrendszer kérdéséhez; a jövő évi választások formája és az
egyre szervezettebb alternatív és ellenzéki csoportok.
|
|
|
|
|
|
|
NATO-Magyarorszóg: partnerség a biztonságban - Manfred Wörner
nyilatkozata az MTI-nek (2.rész)
|
Az MTI tudósítója ezzel kapcsolatban arról kérdezte a NATO-főtitkárt, hogy miként járulhat hozzá a szövetség a közép-kelet-európai térség biztonságához. Manfred Wörner kifejtette: a szövetség mindenképpen stabilizáló tényező. A múltban képes volt megőrizni tagállamainak a biztonságát, lényeges, sőt feltehetően a leglényegesebb tényezője volt a béke megőrzésének, egy háborútól való elrettentésnek. Úgy gondolom, fűzte hozzá, hogy ezt a szerepet a jövőben is megőrzi. Természetesen garantálni csak saját tagállamaink biztonságát tudjuk, de hozzájárulhatunk ahhoz, hogy elriasszunk mindenfajta katonai erő alkalmazásától bármely közép-kelet-európai ország ellen.
Másrészt a NATO-nak érdekében áll a térség országainak gazdasági stabilitása is. A szövetség nem gazdasági szervezet, ezért a közép-kelet-európai országoknak szóló támogatást nem maga a NATO, hanem tagállamai, vagy olyan gazdasági szervezetek nyújtják, mint az Európai Közösség, stb. Az Atlanti Szövetség bátorítja őket erre.
Az MTI tudósítója megkérdezte, milyen változások várhatók a nemzetközi helyzet átalakulásával a szövetségben. A főtitkár rámutatott: a NATO katonai szervezetből egyre inkább egy politikai szerep felé, a szembenállástól az együttműködés felé halad, a béke biztosítékából mindinkább a béke építőjévé válik. Az azonnali fenyegetés elleni elrettentés helyett egyre inkább a kockázatok elleni biztosítékra kerül a hangsúly. A katonai stratégia az új helyzetben átalakul, kisebb, mozgékonyabb egységekre, mozgósítható tartalékokra alapozódik. A NATO megváltoztatja az előretolt védelem koncepcióját, csökkenti az atomfegyverek számát, és ezek a jövőben csak a végső esetben lesznek bevethetők.
Arra a kérdésre válaszolva, hogy mit vár az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet párizsi csúcstalálkozójától, a főtitkár kifejtette: ez igen fontos lépés Európa jövendő struktúrájának kialakításában. A helsinki folyamat intézményesítése alapot teremt az európai államok szorosabb együttműködésére, magjává válik az új egyesült Európának, hozzájárul a válságok megelőzéséhez vagy békés megoldásához. Ebből az alkalomból kerül sor a nagyon fontos leszerelési egyezmény aláírására, amely egész Európát stabilizálja, és közös nyilatkozatot tesznek a NATO és a Varsói Szerződés országai. (folyt.)
1990. november 15., csütörtök 16:59
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|