 |
|
|
|
|
|
|
|
Budapesti jelentések (BBC, Reggeli Híradó)
A Központi
Bizottság rendkívüli ülését hirtelen, napokkal azután hívták össze,
hogy Pozsgay Imre azt mondotta a budapesti rádión, hogy 1956
népfelkelés volt, egy oligarchikus rendszer ellen, amely megalázta
a magyar nemzetet és nem kellene többé ellenforradalomnak nevezni.
Ugyanakkor Berecz János, aki egy időben a párt konzervatív
szárnyának volt a vezetője, azt mondta, hogy a párt nem vezeti
kellőképpen a reformokat. Grósz Károly pártvezér pedig
kijelentette, hogy a Politikai Bizottságon belüli megosztottság
feltartóztatja a politikai és gazdasági reformprogramot és azt
javasolta, hogy a Központi Bizottság eszközöljön személyi
változtatásokat, ha ez szükségesnek látszik. Bár volt arról
célozgatás, hogy magas állásban levő emberek elveszthetik
megbízatásukat, általában nem tartják valószínűnek, hogy egyáltalán
jelentős személyi változások lennének. Ehelyett kompromisszum
várható a napirend 3 fő kérdésében: a párt hozzáállása a
többpártrendszer kérdéséhez; a jövő évi választások formája és az
egyre szervezettebb alternatív és ellenzéki csoportok.
|
|
|
|
|
|
 |
Göncz Árpád - vasárnapi program (1. rész)
|
Marton János, az MTI tudósítója jelenti:
Tokió, 199O. november 11.vasárnap /MTI-tud./ - Magyarország
elvi megfontolásokból elsőként csatlakozott az Irak elleni
embergóhoz, ebből azonban tetemes veszteségek keletkeztek. Az ország
szolidáris volt a Nyugattal, és most megértést vár tőle el - ezt a
gondolatot fejtette ki Göncz Árpád, az NHK japán állami televízónak
adott interjújában. A nyilatkozatot a köztársasági elnök Kaifu
Tosiki miniszterelnökkel folytatott megbeszélések után adta, így már
beszámolhatott arról, hogy a japán miniszterelnök ígéretet tett
Magyarország támogatására és a működő tőke befektetéseinek
ösztönzésére. - Példaértékű lesz az országban a Suzuki vállakozása,
de emellett az ország számít a japán közepes- és kisvállalatok
jelentkezésére is - fejtette ki Göncz.
A japán támogatás jelentőségét érzékeltetve ezúttal is utalt
arra, hogy a magyarországi rendszerváltásnak csak az alapjait rakták
le, ,,a háztető felépítése még hátravan,, , és ezt Magyarország
vállalkozások élénkítését szolgáló gazdasági törvényekkel akarjuk
gyorsítani.
A köztársasági elnök a császár beiktatási ceremóniájának kezdete
előtti estét a magyar hagyományok és a magyar kultúra ápolásának
japán nagyköveteivel: azzal a mintegy negyven történésszel,
zenetudóssal, közgazdásszal töltötte, aki mindent megtesz
Magyarország hírnevének öregbítésére. Az elnök meghatott szavakkal
fejezte ki köszönetét a tokiói magyar nagykövetség épületében
azoknak, akik, egy kis ország kultúráját egy nagy és mély kulturális
gyökerekkel rendelkező országban terjesztik. - Az elmúlt negyven év
magyar történelmében háromszor állt a frontvonalban az ország: az
1956-os forradalomban, a demokratikus váltáskor, és most, amikor a
tervgazdaságot piacgazdasággá akarjuk átalakítani. A frontvonal
veszélyeit csak akkor vészeli át nyugodtan az ember, ha tudja:
sebesüléskor segítenek rajta. Tudom, ha történetesen sebesülés ér
bennünket, lesznek Japánban olyanok, akik segítenek rajtunk - mondta
az elnök hallgatóságának. Az este ünnepélyes pillanata volt, amikor
Göncz Árpád meleg szavak kíséretében a Magyar Köztársaság
Zászlórendjének kitüntetését adta át Tanimoto Kazujuki japán
zeneszerzőnek, a japán és a nemzetközi Kodály Társaság elnökének.
(folyt.)
1990. november 11., vasárnap 16:14
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|