|
|
|
|
|
|
|
|
Budapesti jelentések (BBC, Reggeli Híradó)
A Központi
Bizottság rendkívüli ülését hirtelen, napokkal azután hívták össze,
hogy Pozsgay Imre azt mondotta a budapesti rádión, hogy 1956
népfelkelés volt, egy oligarchikus rendszer ellen, amely megalázta
a magyar nemzetet és nem kellene többé ellenforradalomnak nevezni.
Ugyanakkor Berecz János, aki egy időben a párt konzervatív
szárnyának volt a vezetője, azt mondta, hogy a párt nem vezeti
kellőképpen a reformokat. Grósz Károly pártvezér pedig
kijelentette, hogy a Politikai Bizottságon belüli megosztottság
feltartóztatja a politikai és gazdasági reformprogramot és azt
javasolta, hogy a Központi Bizottság eszközöljön személyi
változtatásokat, ha ez szükségesnek látszik. Bár volt arról
célozgatás, hogy magas állásban levő emberek elveszthetik
megbízatásukat, általában nem tartják valószínűnek, hogy egyáltalán
jelentős személyi változások lennének. Ehelyett kompromisszum
várható a napirend 3 fő kérdésében: a párt hozzáállása a
többpártrendszer kérdéséhez; a jövő évi választások formája és az
egyre szervezettebb alternatív és ellenzéki csoportok.
|
|
|
|
|
|
|
Palotás János a benzinárakról (1. rész)
|
1990. november 1., csütörtök - A kormány legutóbbi javaslata
eltér az Érdekegyeztető Tanácson megállapodottaktól, ezért nem
sikerült a szerdai országgyűlési bizottsági üléseken megállapítani
az üzemanyag átmeneti - ez évre szóló - árát - mondta Palotás János,
a VOSZ elnöke az MTI munkatársának nyilatkozva.
A megállapodás szerint - mint ismeretes - a termelői ár alapja az olaj világpiaci ára. Minden más tétel azonban rögzített. Tehát a költségvetés eltekint attól, hogy bevételeit növelje: a biztosítás, a fogyasztói adó, az árrés, az Útalaphoz való hozzájárulás változatlan. A kormány - Palotás szerint - ettől eltérő módon nyújtotta be javaslatát a bizottsági üléseken. A lényeg: elfogadja ugyan azokat az árakat, amelyekben az átmeneti időszakra az ÉT-vel megállapodott, ezekből az árakból ,,visszafelé,, számítja ki, hogy mennyi lehet a költségvetési pozíció javulása, vagyis mekkora az ár adótartalma. Ez viszont azt jelenti, hogy ha az átmeneti időszak alatt akár egyetlen dollárral is növekszik az olaj ára, az az átmeneti ár életbeléptetésének napján máris megemeli az üzemanyagok árát.
A pillanatnyilag érvényben lévő árakban ugyanis 4-5 forint tartalék van - mondta Palotás János. Ez azt jelenti, hogy nagy biztonsággal állítható: ha jelentősen növekszik is az olaj beszerzési ára, akkor sem kerül sor áremelésre. Éppen ezért elengedhetetlen - mint azt a bizottságok is kérték -, hogy a kormány tételesen mutassa be a termelői árak kialakításának módját, törvényjavaslatában pedig az áremelések előtti, a megállapodás alapjául szolgáló adótartalmat jelölje meg.
Palotás János ezután kifejtette, hogy még egy tisztázandó körülmény van a üzemanyagárak körül. Nevezetesen, szoros érdekszövetséget vél felfedezni a kormány és az OKGT között. A vasárnapi megállapodás kikényszerítette a kormánytól, hogy mondjon le adópozíciójának javításáról. Az adóelvonás azonban nem látszik egy bizonyos területen, mégpedig a hazai olajból készült termékeknél. Az olaj ára az öbölbeli események hatására emelkedett 40 dollár fölé - fejtegette a VOSZ elnöke -, ennek nincs közgazdasági alapja. Az itthoni kitermelés, valamint a rubelért a Szovjetuniótól vásárolt olaj ára 15 dollár alatti. A magyar olajkitermelés az egész olajfelhasználás mintegy negyedét adja. Az OKGT a liberalizált termelői ár bevezetésével óriási, meg nem érdemelt nyereségre tesz szert. (folyt.köv.)
1990. november 1., csütörtök 17:47
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|