|
|
|
|
|
|
|
|
Budapesti jelentések (BBC, Reggeli Híradó)
A Központi
Bizottság rendkívüli ülését hirtelen, napokkal azután hívták össze,
hogy Pozsgay Imre azt mondotta a budapesti rádión, hogy 1956
népfelkelés volt, egy oligarchikus rendszer ellen, amely megalázta
a magyar nemzetet és nem kellene többé ellenforradalomnak nevezni.
Ugyanakkor Berecz János, aki egy időben a párt konzervatív
szárnyának volt a vezetője, azt mondta, hogy a párt nem vezeti
kellőképpen a reformokat. Grósz Károly pártvezér pedig
kijelentette, hogy a Politikai Bizottságon belüli megosztottság
feltartóztatja a politikai és gazdasági reformprogramot és azt
javasolta, hogy a Központi Bizottság eszközöljön személyi
változtatásokat, ha ez szükségesnek látszik. Bár volt arról
célozgatás, hogy magas állásban levő emberek elveszthetik
megbízatásukat, általában nem tartják valószínűnek, hogy egyáltalán
jelentős személyi változások lennének. Ehelyett kompromisszum
várható a napirend 3 fő kérdésében: a párt hozzáállása a
többpártrendszer kérdéséhez; a jövő évi választások formája és az
egyre szervezettebb alternatív és ellenzéki csoportok.
|
|
|
|
|
|
|
Szovjet kőolaj
|
--------------
London, 1990. október 31. (BBC, Panoráma) - Munkatársunk, Pártos Gábor beszámolóját olvassuk fel arról, milyen reménye lehet a kelet-európai iparnak és persze az autósoknak a gazdasági káosz közepette:
- Miután Kuvait Irak általi megszállását követően a nyersolaj világpiaci ára megkétszereződött, ez ritka alkalommal szolgált a Szovjetunió számára, hogy fellendítse az olajkivitelből származó jövedelmét. Most azonban, hogy a becslések szerint a szovjet nyersolajtermelés az idén legalább 5 százalékkal lesz alacsonyabb, mint a tavalyi 607 millió tonna, ez az alkalom kicsúszik a Kreml kezéből. A tény, hogy az oroszoknak nincs elegendő olajuk a hazai szükségletek kielégítésére arra késztette a kormányt, hogy a hiány hatásának oroszlánrészét a KGST-n belüli kereskedelmi partnereire hárítsa. Ez év júliusa óta tehát csökkentek a kelet-európai országoknak juttatott olajszállítmányok átlagban közel egyharmaddal.
Mindennek a már említett hatása csaknem katasztrófálisnak mondható, hiszen az utóbbi időkig Jugoszlávia és Románia kivételével Kelet-Európa csaknem teljesen a Szovjetuniótól függött ezen a téren. Az utóbbi hónapok közel-keleti válsága pedig a nemzetközi olajárak olyan hatalmas fokú emelkedését okozta, hogy ez újabb és az előzővel egyenlő csapást mért Kelet-Európa amúgy is küszködő nemzetgazdaságaira.
Bulgáriában október közepe óta adagolják jegyre a benzint, míg Magyarországon a kormány múlt heti kísérlete a benzinárak kétharmados felemelésére a taxisok és fuvarosok fellázadására vezetett. A magyarokat azonban tegnap további rossz hír rázta meg, amikor a szovjet hatóságok közölték: a Kreml csak az esetben hajlandó leszállítani a beigért olajszállítmányokat ez év megmaradó részében, ha Magyarország ezért keményvalutával, vagy legalábbis olyan árucikkekkel fizet, melyeket az oroszok azután a nemzetközi piacon értékesíthetnek. (folyt.)
1990. október 31., szerda
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|