|
|
|
|
|
|
|
|
Budapesti jelentések (BBC, Reggeli Híradó)
A Központi
Bizottság rendkívüli ülését hirtelen, napokkal azután hívták össze,
hogy Pozsgay Imre azt mondotta a budapesti rádión, hogy 1956
népfelkelés volt, egy oligarchikus rendszer ellen, amely megalázta
a magyar nemzetet és nem kellene többé ellenforradalomnak nevezni.
Ugyanakkor Berecz János, aki egy időben a párt konzervatív
szárnyának volt a vezetője, azt mondta, hogy a párt nem vezeti
kellőképpen a reformokat. Grósz Károly pártvezér pedig
kijelentette, hogy a Politikai Bizottságon belüli megosztottság
feltartóztatja a politikai és gazdasági reformprogramot és azt
javasolta, hogy a Központi Bizottság eszközöljön személyi
változtatásokat, ha ez szükségesnek látszik. Bár volt arról
célozgatás, hogy magas állásban levő emberek elveszthetik
megbízatásukat, általában nem tartják valószínűnek, hogy egyáltalán
jelentős személyi változások lennének. Ehelyett kompromisszum
várható a napirend 3 fő kérdésében: a párt hozzáállása a
többpártrendszer kérdéséhez; a jövő évi választások formája és az
egyre szervezettebb alternatív és ellenzéki csoportok.
|
|
|
|
|
|
|
Magyarország - német lapok
|
Sarkadi Kovács Ferenc, az MTI tudósítója jelenti:
Bonn, 1990. október 30. kedd (MTI-tud) - A külföldi
segítségnek tulajdonítja a Die Welt keddi számában Carl Gustav
Ströhm, hogy a magyar kormány engedett a taxisokkal, fuvarozókkal
kialakult konfliktusban. Mint a bonni lap írja, Helmut Kohl
kancellár a római EK-csúcson keresztülvitte, hogy Magyarország
hamarabb hozzájuthasson az Európai Közösségek által korábban
kilátásba helyezett kölcsön további részéhez, ,,a nyugati
ásvanyolajkonszerneket pedig felszólították, hogy Budapestet
részesítsék előnyben a szállításoknál,,. A Die Welt számára azonban
nemcsak a magyarokkal szembeni német lekötelezettség vagy a Helmut
Kohl és Antall József közötti barátság munkált abban, hogy
,,Magyarországot nemzeti katasztrófától mentették meg,,. - A
nyugat-európai politikusok kezdik felfogni, hogy a leköszönt
kommunista rendszer örökségeként szakadék megnyilásának réme
fenyeget Közép- és Kelet-Európában. A kommunizmusban az utána
következő időszak a legrosszabb - írja a lap.
A Die Welt szerint Budapesten az egyre súlyosabbá váló gazdasági válság miatt olyan helyzet van kialakulóban, amelyben felbomlik az állam tekintélye s eltűnik az a készség, hogy mindenki rendesen bánjon a másikkal. - A magyar kormány kénytelen leépíteni a szubvenciókat és a gazdaságtalan üzemeket. A magyar ipar nagy része nemzetközi mércével mérve nem versenyképes. Ha a magyar kormány további komoly intézkedések megtételére kényszerül, a lakosság más csoportjai is arra a gondolatra juthatnak, hogy torlaszokkal és útlezárásokkal döntik el a maguk javára az elosztás körüli harcot. A nyugati segítség azonban, bármennyire szükséges is, nem jelenthet tartós megoldást, ha magában az országban nem lobban fel a gazdasági gyújtószikra - állapítja meg a Die Welt.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung keddi számában Viktor Meier arról is ír, hogy Budapesten sokat beszélnek Horváth Balázs belügyminiszter szerepéről. A belügyminiszter, aki a kórházban lévő Antall József helyett a kormányfői teendőket is ellátta, ,,már a kezdet kezdetén kinyilvánította vagy rendőrtiszteken keresztül kifejezésre juttatta, hogy kényszerítő eszközöket az úttorlaszok fellállításával szemben nem fognak alkalmazni. Ezzel, így mondják Budapesten, az állam túlságosan hamar kiengedte kezéből a hatalmi eszközt és a tiltakozóknak teljesen szabad kezet biztosított. Nem lenne jó, hallani Budapesten, ha ez a példa iskolát teremtene,,.+++
1990. október 30., kedd 13:54
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|