|
|
|
|
|
|
|
|
Budapesti jelentések (BBC, Reggeli Híradó)
A Központi
Bizottság rendkívüli ülését hirtelen, napokkal azután hívták össze,
hogy Pozsgay Imre azt mondotta a budapesti rádión, hogy 1956
népfelkelés volt, egy oligarchikus rendszer ellen, amely megalázta
a magyar nemzetet és nem kellene többé ellenforradalomnak nevezni.
Ugyanakkor Berecz János, aki egy időben a párt konzervatív
szárnyának volt a vezetője, azt mondta, hogy a párt nem vezeti
kellőképpen a reformokat. Grósz Károly pártvezér pedig
kijelentette, hogy a Politikai Bizottságon belüli megosztottság
feltartóztatja a politikai és gazdasági reformprogramot és azt
javasolta, hogy a Központi Bizottság eszközöljön személyi
változtatásokat, ha ez szükségesnek látszik. Bár volt arról
célozgatás, hogy magas állásban levő emberek elveszthetik
megbízatásukat, általában nem tartják valószínűnek, hogy egyáltalán
jelentős személyi változások lennének. Ehelyett kompromisszum
várható a napirend 3 fő kérdésében: a párt hozzáállása a
többpártrendszer kérdéséhez; a jövő évi választások formája és az
egyre szervezettebb alternatív és ellenzéki csoportok.
|
|
|
|
|
|
|
Pártok képviselőinek véleménye a történtekről (2. rész)
|
Horn Gyula, az MSZP-s képviselők véleményét tolmácsolta. Az eset egyik legnagyobb tanulsága mondta, hogy nem lehet az eddigi módon, stílusban politizálni és kormányozni. A rohamosan mélyülő válság mind több feszültséggel jár együtt, és ennek enyhítésében összefogásra van szükség. Az országnak, a háromnapos bénultság okozta károkért nem szabad a taxisokat felelőssé tenni. A károkat a rossz kormányzati döntés következményei okozták. Az áremelés mértéke és módja elfogadhatatlan volt. Az MSZP kezdettől fogva az ügy átfogó és egyeztetett rendezése mellett foglalt állást. A Szocialista Párt ezt a helyzetet sem kívánta a politikai előnyök megszerzésére kihasználni, nem akart és nem akar kormányzati válságot, nem követeli a kormány lemondását. Cselekvést és ennek érdekében összefogást javasoltak.
Orbán Viktor, a Fidesz képviseletében a továbbiakban kisebb vihart kiváltó megállapítást tett. Véleménye szerint a kormány hazudott. A benzinárak emelését megelőző napon még tagadták másnapra tervezett intézkedésüket. Másodszor akkor hazudott, amikor az árak ilyen mértékű emelését a világpiaci árak változásával indokolta, amikor világossá vált, hogy ez csak kisebb részt volt oka lépéseiknek, valójában az államháztartásban keletkezett réseket akarták befoltozni. Az a tény, hogy a kormány immár sokadszor félrevezette a közvéleményt nem csak azért baj, mert aláássa a kormány erkölcsi hitelét, és mára a kormány elvesztette presztízsét, hanem azért is, mert a kormánnyal szembeni állampolgári bizalmatlanságnak kézzel fogható és messze ható gazdasági következményei is vannak.
Füzessy Tibor, a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportjának vezetője arról beszélt, hogy a pártnak erkölcsi hitvallásából adódóan ilyen válsághelyzetekben az az első dolga, hogy lelkiismereti vizsgálatot tart és önkritikusan értékeli a kormánykoalíció és a kormány munkáját. Az eset egyik tanulságaként említette, hogy a tömegek zsebébe nem lehet úgy belenyúlni, hogy előtte ne értessék meg az intézkedés szükségességét, ne próbálják megmagyarázni annak indokát. Ugyanakkor fölhívta a figyelmet, hogy mások jogainak érvényesülését lehetetlenné tenni, utakat elzárni, közlekedést megakadályozni nincs senkinek joga. Az erőszakkal elért békesség senkinek nem okozhat megnyugvást.
Fodor István, a független képviselők nevében arra mutatott rá, minden politikai erőnek önkritikusan át kell tekinteni hol és miben hibázott, mert nem lehet még egyszer ilyen hibákat elkövetni. (MTI)
1990. október 29., hétfő 17:13
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|