|
|
|
|
|
|
|
|
Budapesti jelentések (BBC, Reggeli Híradó)
A Központi
Bizottság rendkívüli ülését hirtelen, napokkal azután hívták össze,
hogy Pozsgay Imre azt mondotta a budapesti rádión, hogy 1956
népfelkelés volt, egy oligarchikus rendszer ellen, amely megalázta
a magyar nemzetet és nem kellene többé ellenforradalomnak nevezni.
Ugyanakkor Berecz János, aki egy időben a párt konzervatív
szárnyának volt a vezetője, azt mondta, hogy a párt nem vezeti
kellőképpen a reformokat. Grósz Károly pártvezér pedig
kijelentette, hogy a Politikai Bizottságon belüli megosztottság
feltartóztatja a politikai és gazdasági reformprogramot és azt
javasolta, hogy a Központi Bizottság eszközöljön személyi
változtatásokat, ha ez szükségesnek látszik. Bár volt arról
célozgatás, hogy magas állásban levő emberek elveszthetik
megbízatásukat, általában nem tartják valószínűnek, hogy egyáltalán
jelentős személyi változások lennének. Ehelyett kompromisszum
várható a napirend 3 fő kérdésében: a párt hozzáállása a
többpártrendszer kérdéséhez; a jövő évi választások formája és az
egyre szervezettebb alternatív és ellenzéki csoportok.
|
|
|
|
|
|
|
Az Érdekegyeztető Tanács ülése (4. rész)
|
Az est, nem sokkal fél nyolc előtt megkezdődött ülésen végre megszületett a megállapodás. Bod Péter Ákos a kormány deklarációjának ismertetéseként eredetileg azt javasolta: a barikádok lebontásától, de legfeljebb hétfő éjféltől egy hétig, tehát szombaton éjfélig, illetve amíg a Parlament el nem fogadja a liberalizációt, a jelenlegi üzemanyag-árakat 12 forinttal csökkentik. Ha a parlament nem dönt szombatig, visszaáll a jelenlegi ár.
Palotás János a munkaadók és a munkavállalók nevében bejelentette: elfogadják, hogy az eredeti követelésükben szereplő vasárnap 24 óra helyett hétfőn 24 órától álljon vissza a 12 forinttal alacsonyabb üzemanyagár. Azt viszont nem tartják elfogadhatónak, hogy ez az árcsökkentés csak szombatig legyen érvényes. Ez azonnali felvásárlást okozna, és bizonyítaná az erőteljes fogyasztáskorlátozó intézkedések jogosságát. Hangsúlyozta azt is, hogy a munkaadók és a munkavállalók elvárják annak deklarációját, hogy a demonstrációban résztvevőket társadalmilag, büntetőjogilag ne lehessen felelősségre vonni. Ugyanennek a fontosságát hangsúlyozta a vita során Forgács Pál, a liga elnöke is. Rabár Ferenc rámutatott: eddig se nyúltak hozzá senkihez, mint mondotta, szerinte kár is volt felhozni ezt a kérdést. A kormány őszintén gondolta, hogy nem akar erőszakot alkalmazni, büntetni. Arra kérte a tárgyalófeleket, tételezzék fel a kormányról, hogy nem kíván jogtalan eszközöket alkalmazni. (folyt. köv.)
1990. október 28., vasárnap 21:57
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|