|
|
|
|
|
|
|
|
Budapesti jelentések (BBC, Reggeli Híradó)
A Központi
Bizottság rendkívüli ülését hirtelen, napokkal azután hívták össze,
hogy Pozsgay Imre azt mondotta a budapesti rádión, hogy 1956
népfelkelés volt, egy oligarchikus rendszer ellen, amely megalázta
a magyar nemzetet és nem kellene többé ellenforradalomnak nevezni.
Ugyanakkor Berecz János, aki egy időben a párt konzervatív
szárnyának volt a vezetője, azt mondta, hogy a párt nem vezeti
kellőképpen a reformokat. Grósz Károly pártvezér pedig
kijelentette, hogy a Politikai Bizottságon belüli megosztottság
feltartóztatja a politikai és gazdasági reformprogramot és azt
javasolta, hogy a Központi Bizottság eszközöljön személyi
változtatásokat, ha ez szükségesnek látszik. Bár volt arról
célozgatás, hogy magas állásban levő emberek elveszthetik
megbízatásukat, általában nem tartják valószínűnek, hogy egyáltalán
jelentős személyi változások lennének. Ehelyett kompromisszum
várható a napirend 3 fő kérdésében: a párt hozzáállása a
többpártrendszer kérdéséhez; a jövő évi választások formája és az
egyre szervezettebb alternatív és ellenzéki csoportok.
|
|
|
|
|
|
|
Lényegesen közeledtek az álláspontok - küszöbön a megállapodás
|
1990. október 28., vasárnap - A kormány deklarációját követően lényegesen közeledtek az álláspontok a tárgyalófelek között. A kormány azt javasolta, hogy a jelenlegi benzinárakat 12 forinttal csökkentsék addig, amíg a Parlament nem dönt az üzemanyagárak teljes felszabadításáról. Amennyiben a parlamenti döntés késne, a kormány azt javasolta, hogy állítsák vissza a jelenlegi benzinárat. Ez a pont nagy vitát váltott ki, végül is Rabár Ferenc pénzügyminiszter a kormány képviseletében elállt attól, hogy bármilyen határidőt állapítsanak meg.
Egyetértettek abban, hogy hétfő éjféltől - átmeneti időszakra az Országgyűlés döntéséig a liberalizált üzemanyag-árakról - vezessék be az új, 12 forinttal olcsóbb benzinárakat.
Vitát váltott ki az is, hogy mekkora legyen a felszabadított benzinár adótartalma. A kormány javaslata szerint a nyugat-európai szintet kellene e téren elérni. Ezzel a tárgyalófelek nem értettek egyet, ám végül is abban maradtak, hogy a kérdésben a Parlament hozza meg a végső döntést.
A munkáltatók képviselői vállalták, hogy segítik a kormányt az üzemanyag-korlátozó intézkedések végrehajtásában, amennyiben azok szükségessé válnak. Egyetértettek azzal, hogy az átmeneti időszakban megakadályozzák a tartalékolási célú vásárlásokat.
Vitatott pont volt a demonstrációban résztvevők büntetlenségének kérdése is. Forgács Pál úgy vélekedett, hogy a köztársasági elnöknek kellene erre vonatkozólag garanciát adnia. Rabár Ferenc ezzel szemben hangsúlyozta, hogy a kormány őszintén gondolta: semmiféle erőszakot nem kíván alkalmazni a blokád résztvevőivel szemben, s nem kíván büntetni sem. Palotás János elégségesnek tartotta Rabár Ferenc ígéretét, amelyet a televízió milliós nyilvánossága előt tett a kormány nevében.
A minden oldalról megnyilvánuló kompromisszumkészség lehetővé tette, hogy a tárgyalófelek hozzáfogjanak a megállapodás megszövegezéséhez. Az Érdekegyeztető Tanács ülésén elfogadott megállapodást a Magyar Közlönyben is megjelentetik, amire egyébként még nem volt példa. (MTI)
1990. október 28., vasárnap 20:56
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|