|
|
|
|
|
|
|
|
Budapesti jelentések (BBC, Reggeli Híradó)
A Központi
Bizottság rendkívüli ülését hirtelen, napokkal azután hívták össze,
hogy Pozsgay Imre azt mondotta a budapesti rádión, hogy 1956
népfelkelés volt, egy oligarchikus rendszer ellen, amely megalázta
a magyar nemzetet és nem kellene többé ellenforradalomnak nevezni.
Ugyanakkor Berecz János, aki egy időben a párt konzervatív
szárnyának volt a vezetője, azt mondta, hogy a párt nem vezeti
kellőképpen a reformokat. Grósz Károly pártvezér pedig
kijelentette, hogy a Politikai Bizottságon belüli megosztottság
feltartóztatja a politikai és gazdasági reformprogramot és azt
javasolta, hogy a Központi Bizottság eszközöljön személyi
változtatásokat, ha ez szükségesnek látszik. Bár volt arról
célozgatás, hogy magas állásban levő emberek elveszthetik
megbízatásukat, általában nem tartják valószínűnek, hogy egyáltalán
jelentős személyi változások lennének. Ehelyett kompromisszum
várható a napirend 3 fő kérdésében: a párt hozzáállása a
többpártrendszer kérdéséhez; a jövő évi választások formája és az
egyre szervezettebb alternatív és ellenzéki csoportok.
|
|
|
|
|
|
|
Az Érdekegyeztető Tanács ülése (3. rész)
|
Az egyre élesedő vitában a munkáltatók részéről elhangzott a továbbiakban, hogy egy korrekten liberalizált üzemanyagár is megfelel az adótöbblet nélküli árnak. A munkaadók és a munkavállalók, mint képviselőik hangoztatták, lényegében kockázatot vállalnak ennek elfogadásával, mert hiszen a világpiaci árakhoz igazódó benzin és olajárak lehetnek túl magasak is. A munkaadói oldal képviseletében Palotás János, a VOSZ elnöke azt hangsúlyozta, s ezzel a munkavállalók is egyetértettek: szerintük a liberalizálás is lényegében egy átlagosan a jelenleginél 12 forinttal olcsóbb üzemanyagár kialakulására vezetne.
A kormány képviselői a tanácskozás közben tartott szünet után a liberalizáció bevezetését elfogadhatónak tartották, de mint Bod Péter Ákos és Rabár Ferenc hangsúlyozták a módosítást a Parlament elé kell vinni. Az ÉT-nek ugyanis, mint mondták, nincs illetékessége az eldöntendő adókérdésben. Kifejezték azt a meggyőződésüket, hogy a Parlament néhány nap vagy hét alatt meghozza a döntését. Addig viszont szerintük a jelenlegi árakt kell fenntartani, ez lehetővé teszi a fogyasztás korlátozását a készletek feltöltését. A néhány napos, hetes forgalmiadó többletet a kormány kész visszajuttatni szociális vagy foglalkoztatási alapba vagy adókedvezményként.
Az ülésen elnöklő Orbán István, a Magyar Gazdasági Kamara alelnöke felhívta a vitázók figyelmét, hogy az ország érdekeit vegyék figyelembe, ne presztizs érdekeiket. Az egyik munkaadói vélemény szerint olyan döntésről vitatkoznak, amelyet a kormány hozott, ezért ne a Parlament elé vigyék az ügyet és az ÉT keretei között most döntsenek az átlagosan 12 forinttal olcsóbb üzemanyagárról.
Többen hivatkoztak az ülésen arra, hogy ilyen pszichikai hangulatban nem lehet tárgyalni. A kormány szerint a fuvarozók a barrikádok visszaállításával fenyegetőznek. A másik tárgyaló fél viszont arra muttott rá, hogy az MDF és a kormány mellett tüntetők a fenyegetettség légkörét vonják a tanácskozás résztvevői és a fuvarozók közé.
A kormány delegációja délután 5 órakor három órás szünetet kért. Nagy Sándor, az MSZOSZ, Palotás János, a VOSZ elnöke, valamint Vajtay József, a Munkástanácsok Országos Tanácsa Társelnöke - az országban kialakult helyzetre is hivatkozva - visszautasította ezt és kérte a kormányt, hogy jóval gyorsabban egyeztesse álláspontját. Többen garanciáát kértek arra is, hogy ne érhesse atrocitás a blokádoknál ügyeletet tartó fuvarozókat. Végül hosszas vita után másfélórás szünetben állapodtak meg. (folyt.köv.)
1990. október 28., vasárnap 18:23
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|