|
|
|
|
|
|
|
|
Budapesti jelentések (BBC, Reggeli Híradó)
A Központi
Bizottság rendkívüli ülését hirtelen, napokkal azután hívták össze,
hogy Pozsgay Imre azt mondotta a budapesti rádión, hogy 1956
népfelkelés volt, egy oligarchikus rendszer ellen, amely megalázta
a magyar nemzetet és nem kellene többé ellenforradalomnak nevezni.
Ugyanakkor Berecz János, aki egy időben a párt konzervatív
szárnyának volt a vezetője, azt mondta, hogy a párt nem vezeti
kellőképpen a reformokat. Grósz Károly pártvezér pedig
kijelentette, hogy a Politikai Bizottságon belüli megosztottság
feltartóztatja a politikai és gazdasági reformprogramot és azt
javasolta, hogy a Központi Bizottság eszközöljön személyi
változtatásokat, ha ez szükségesnek látszik. Bár volt arról
célozgatás, hogy magas állásban levő emberek elveszthetik
megbízatásukat, általában nem tartják valószínűnek, hogy egyáltalán
jelentős személyi változások lennének. Ehelyett kompromisszum
várható a napirend 3 fő kérdésében: a párt hozzáállása a
többpártrendszer kérdéséhez; a jövő évi választások formája és az
egyre szervezettebb alternatív és ellenzéki csoportok.
|
|
|
|
|
|
|
Végvári József nem érzi bűnösnek magát - Megkezdődött a Duna-
gate ügy bírósági tárgyalása (2. rész)
|
A bíróság elnökének kérdésére Végvári József határozottan kijelentette: nem érzi bűnösnek magát. A személyi körülményeinek ismertetésekor utalt arra - konkrétumok nélkül -, hogy rendkívül zaklatott idegállapotban van, mert reggel inzultálták. A bíróság elnöke a vádpontok alapján részletesen kihallgatta Végvári Józsefet, aki először tettének motívumairól, mozgatórugóiról beszélt. A többéves állambiztonsági munka után 1989 végére az a belső meggyőződése alakult ki, hogy rossz úton járt, rossz célt szolgált. Megcsömörlött, megundorodott attól, amit csinált, lelkiismereti válságba került. A munkahelyén senkitől sem kapott, sőt nem is nagyon kérhetett segítséget problémájának megoldásához, főnökeitől és munkatársaitól félt, mert tudta, az életével játszik az, aki megsérti a titkosszolgálat érdekeit. Ennek ellenére úgy döntött, hogy a rendszerváltás meggyorsítása, a demokratikus Magyarország megteremtése érdekében meg kell szüntetni a belső biztonsági szolgálatnak az 1989. október 23-át követő időszakban folytatott alkotmányellenes tevékenységét, s ehhez - mint mondta - csak az általa választott utat tartotta járhatónak.
A vádlott kihallgatása közben a bíróság elnöke egy alkalommal rendre utasította a védelmet ellátó dr. Róth Miklós ügyvédet, aki kifogásolta a tárgyalás vezetését, mert az elnök többször is megkérdezte Végvári Józsefet, miért nem választotta a szolgálatból való leszerelést, amikor erre több lehetősége is lett volna. Végvári József visszatérő válasza az volt, hogy félt a titkosszolgálattól. Kijelentette azt is, hogy ha a tettének elkövetésekor hatályos jogszabályok biztosította törvényes úton járt volna el, akkor álláspontjának bejelentésekor - azt bármely állami szervnél is tette volna meg - saját halálos ítéletét írta volna alá.
Az ügyész kérdésére válaszolva Végvári József elmondta: tisztában volt az átadott jelentések tartalmával, s a nemzet érdekében leplezte le a titkosszolgálat alkotmányellenes tevékenységét.
A védelem kifogásolta, hogy a tárgyaláson hosszú órákig senki sem volt kíváncsi, mi volt az az incidens, ami reggel felzaklatta a vádlottat. Ekkor Végvári József elmondta, hogy úgy tapasztalta, több személy követte, egy volt kollegája pedig megkérdezte: ,,Élsz még? Meddig?,,. (folyt. köv.)
1990. október 18., csütörtök 18:52
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|