 |
|
|
|
|
|
|
|
Budapesti jelentések (BBC, Reggeli Híradó)
A Központi
Bizottság rendkívüli ülését hirtelen, napokkal azután hívták össze,
hogy Pozsgay Imre azt mondotta a budapesti rádión, hogy 1956
népfelkelés volt, egy oligarchikus rendszer ellen, amely megalázta
a magyar nemzetet és nem kellene többé ellenforradalomnak nevezni.
Ugyanakkor Berecz János, aki egy időben a párt konzervatív
szárnyának volt a vezetője, azt mondta, hogy a párt nem vezeti
kellőképpen a reformokat. Grósz Károly pártvezér pedig
kijelentette, hogy a Politikai Bizottságon belüli megosztottság
feltartóztatja a politikai és gazdasági reformprogramot és azt
javasolta, hogy a Központi Bizottság eszközöljön személyi
változtatásokat, ha ez szükségesnek látszik. Bár volt arról
célozgatás, hogy magas állásban levő emberek elveszthetik
megbízatásukat, általában nem tartják valószínűnek, hogy egyáltalán
jelentős személyi változások lennének. Ehelyett kompromisszum
várható a napirend 3 fő kérdésében: a párt hozzáállása a
többpártrendszer kérdéséhez; a jövő évi választások formája és az
egyre szervezettebb alternatív és ellenzéki csoportok.
|
|
|
|
|
|
 |
Gazdasági rendszerváltást sürget a VOSZ - sajtótájékoztató (1.
rész)
|
1990. október 3., szerda - A nyugodt erő politikája a
gazdaságban nem vezet eredményre, és ahhoz hogy a gazdasági
rendszerváltás megtörténjen, szükséges a vállalkozók dinamizmusa,
kockázatvállalása. A kormány az ország gazdasági problémáit a
vállalkozók nélkül nem képes megoldani, éppen ezért a vállalkozók
elvárják, hogy a kormány mindenkor vegye figyelembe e réteg
gazdaságpolitikai elképzeléseit, érdekeit.
Mindezt Palotás János, a VOSZ elnöke mondotta azon a szerdai
sajtótájékoztatón, melyet a VOSZ székházában az elnökségi ülést
követően tartottak. Bejelentette: a vállalkozók alkotmánymódosítási
javaslatot tettek, amit immár két hete a kormánynak, pontosabban
Antall József miniszterelnöknek átadtak. Az alkotmány jelenleg a
köztulajdont és a magántulajdont egyenjogúnak és egyenlőnek tekinti,
elismeri és támogatja a vállalkozás jogát és a gazdasági verseny
szabadáságát. Az alkotmánymódosítási javaslatuk szerint az
alaptörvényben is helyet kapnak a magántulajdon érdekeinek fokozott
szem előtt tartása, illetőleg kiemelten fontos a magántulajdonon
alapuló vállalkozás. Igaz, hogy jelenleg egyetlen nyugat-európai
demokratikus államban sem rögzíti ezt alkotmány, ám ha a jelenlegi
90 százalékos állami tulajdont lényegesen csökkenteni kívánjuk,
elengedhetetlen a magántulajdon és az azon alapuló magánvállalkozás
pozitív megkülönböztetése. A VOSZ elnöke példaként említette: a
kormány az elmúlt évben adókedvezményben részesítette a három millió
forint alatti forgalommal működő cégeket azért, hogy a
magánvállalkozókat támogassa. Mivel azonban a tulajdon egyenlő, ez a
kedvezmény az állami kisvállalatokra is vonatkozott, ennek
megfelelően túlnyomó többségében e szervezetek részesültek a
kedvezményben. Az esélyegyenlőség tehát tulajdonképpen hátrányt
jelent a ma még csekély arányú vállalkozói réteg számára. Az
említett akotmánymódosítási törvényjavaslat ezen kíván változtatni.
A sajtótájékoztatón ezzel kapcsolatban elmondták még, hogy
amennyiben a kormány a módosítást nem támogatja, a VOSZ parlamenti
képviselői útján terjeszti a javaslatot a törvényhozás elé.
A VOSZ vezetői beszámoltak arról is, hogy szakértők segítségével
elkészítették a gazdasági amnesztiáról szóló törvényjavaslatot.
Eszerint egyszeri alkalommal mentesítenék a kis- és
magánvállalkozókat minden olyan vétségért kirótt bírság kifizetése
alól, amelyet 1989. december 31-ig bizonyítottan nem saját
hibájukból követtek el. (folyt.köb.)
1990. október 3., szerda 18:04
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|