|
|
|
|
|
|
|
|
Budapesti jelentések (BBC, Reggeli Híradó)
A Központi
Bizottság rendkívüli ülését hirtelen, napokkal azután hívták össze,
hogy Pozsgay Imre azt mondotta a budapesti rádión, hogy 1956
népfelkelés volt, egy oligarchikus rendszer ellen, amely megalázta
a magyar nemzetet és nem kellene többé ellenforradalomnak nevezni.
Ugyanakkor Berecz János, aki egy időben a párt konzervatív
szárnyának volt a vezetője, azt mondta, hogy a párt nem vezeti
kellőképpen a reformokat. Grósz Károly pártvezér pedig
kijelentette, hogy a Politikai Bizottságon belüli megosztottság
feltartóztatja a politikai és gazdasági reformprogramot és azt
javasolta, hogy a Központi Bizottság eszközöljön személyi
változtatásokat, ha ez szükségesnek látszik. Bár volt arról
célozgatás, hogy magas állásban levő emberek elveszthetik
megbízatásukat, általában nem tartják valószínűnek, hogy egyáltalán
jelentős személyi változások lennének. Ehelyett kompromisszum
várható a napirend 3 fő kérdésében: a párt hozzáállása a
többpártrendszer kérdéséhez; a jövő évi választások formája és az
egyre szervezettebb alternatív és ellenzéki csoportok.
|
|
|
|
|
|
|
Átadták az M1-es Komárom-Győr közötti szakaszát
|
1990. szeptember 18., kedd - Másfél hónappal az eredetileg
kitűzött határidő előtt, kedden átadták a forgalomnak az M1-es
autópálya Tatabánya-Győr közötti 21 kilométeres szakaszát. A
forgalombahelyezést követően Győrtől-Komáromig autópályán,
Komáromtól-Tatabányáig továbbra is félautópályán közlekedhetnek az
autósok. Az utóbbi szakasz építését az eredeti időpontnak
megfelelően, október 31-én fejezi be a Betonútépítő Vállalat.
Az M1-es építésére még a 70-es évek elején született döntés, az akkori forgalomnagyságnak megfelelően azonban először csak félautópályáról volt szó. A forgalom azonban időközben jelentősen megnőtt, s ugyanakkor ez lett az ország legfontosabb tranzitúja is. A gazdasági visszaesés azonban még sokáig nem tette lehetővé az építkezés befejezését. Végül a balesetveszélyesség nagy mérvű megnövekedése, a bekövetkezett balesetek súlyossága és gyakorisága vezetett oda, hogy a közlekedési tárca tavaly nemzetközi versenytárgyalást írt ki a jobboldali útpálya megépítésének finanszírozására és kivitelezésére. A pályázatot a Betonútépítő Vállalat a Magyar Hitel Bank Rt.-vel közösen, s azzal a feltétellel nyerte el, hogy az összesen 45 kilóméteres szakaszt 13 hónap alatt elkészíti.
Az átadást bejelentő sajtótájékoztatón az is elhangzott, hogy már a jövő hónapban meghirdetik a Győrt elkerülő szakasz kivitelezésére írt pályázatát is, s annak elbírálását követően megkezdik a terület kisajátítását. A megvalósítás csak az anyagi lehetőségektől függ, az azonban bizonyosnak látszik, hogy 1995-ig már az országhatárig autópályán közlekedhetünk.
A közlekedési tárca képviselői arról is beszámoltak, hogy elkészült egy tízéves autópályahálózat-építési programtervezet, amely öt autópálya létrehozását irányozza elő. A program szerint az M1-es, az M5-ös és az M7-es autópályák teljesen, vagyis az országhatárig megépülnének, az M3-as elérné a Tiszát, az M0-ás pedig összekötné az M1-es M7-es, M5-ös és M3-as autópályákat. A nagy kérdés csupán a következő: miből teremthető elő az építéshez - 1990-es árakon számolt - 150 milliárd forint? Mint a tájékoztatón elhangzott az egyik lehetséges válasz a rövidesen a Parlament elé kerülő koncessziós törvény lehet.(MTI)
1990. szeptember 18., kedd 17:47
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|