 |
|
|
|
|
|
|
|
Budapesti jelentések (BBC, Reggeli Híradó)
A Központi
Bizottság rendkívüli ülését hirtelen, napokkal azután hívták össze,
hogy Pozsgay Imre azt mondotta a budapesti rádión, hogy 1956
népfelkelés volt, egy oligarchikus rendszer ellen, amely megalázta
a magyar nemzetet és nem kellene többé ellenforradalomnak nevezni.
Ugyanakkor Berecz János, aki egy időben a párt konzervatív
szárnyának volt a vezetője, azt mondta, hogy a párt nem vezeti
kellőképpen a reformokat. Grósz Károly pártvezér pedig
kijelentette, hogy a Politikai Bizottságon belüli megosztottság
feltartóztatja a politikai és gazdasági reformprogramot és azt
javasolta, hogy a Központi Bizottság eszközöljön személyi
változtatásokat, ha ez szükségesnek látszik. Bár volt arról
célozgatás, hogy magas állásban levő emberek elveszthetik
megbízatásukat, általában nem tartják valószínűnek, hogy egyáltalán
jelentős személyi változások lennének. Ehelyett kompromisszum
várható a napirend 3 fő kérdésében: a párt hozzáállása a
többpártrendszer kérdéséhez; a jövő évi választások formája és az
egyre szervezettebb alternatív és ellenzéki csoportok.
|
|
|
|
|
|
 |
Gazdasági amnesztiát javasol a VOSZ
|
1990. szeptember 16., vasárnap - ,,Gazdasági amnesztiát,,
javasolt a kormánynak és a pénzügyminiszternek a Vállalkozók
Országos Szövetsége. Indítványozta: mentesítsék a kis- és
magánvállalkozókat minden olyan bírság kifizetése alól, amelyet
1989. december 31-ig bizonyítottan nem saját hibájukból elkövetett
vétség miatt szabtak ki rájuk. A VOSZ szerint ugyanis a vállalkozók
jelentős részét 1982 óta számos esetben pontatlanul, illetve késve
tájékoztatták, így gyakran önhibájukon kívül is szabálysértést
követtek el.
A gyakori jogszabályváltozásokat a vállalkozók jelentős része
nem tudta naprakészen követni. Különösen az adóreform bevezetése
utáni időszakban okozott ez problémát. Sok esetben nem is lehetett
figyelemmel kísérni a változásokat, mivel azok az életbe lépést
követően egy, két, de esetenként több hónapos késéssel jelentek meg
írásban. Gondot jelentett az elmúlt években, hogy a különböző
nyomtatványok is késve érkeztek meg az érintettekhez, illetve a
nyomtatványboltokba. E tény a későbbi ellenőrzésekig számtalanszor
feledésbe merült, s így végül is a hatóság az ellenőrzéskor
szabálysértést állapított meg. Ez egy részről kétségtelenül jogszerű
volt, más részről viszont ugyanilyen kétségtelenül méltánytalan is.
Az amnesztia - a szövetség javalasta szerint - a pénzszűke miatt
elmaradt bűntetés-befizetésekre is kiterjedne. Ebben a vonatkozásban
azt jelentené, hogy egy meghatározott időn belüli fizetés esetén az
eddigi összeg egy részét elengedik - így például a hat hónapon
belüli befizetésnél 50 százalékot, egy éven belüli befizetésnél
pedig 30 százalékot.
A VOSZ lehetségesnak tartja azt is, hogy a javaslatot a kormány
terjessze a Parlament elé, a lényeg szerintük az, hogy döntés
szülessen ebben a kérdésben. Ha a kormány nem vállalkozik rá, akkor
a szövetség szakértői készítik el a tervezetet, és országgyűlési
képviselőjük, Palotás János terjeszti a törvényhozás elé. (MTI)
1990. szeptember 15., szombat 15:34
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|