|
|
|
|
|
|
|
|
Budapesti jelentések (BBC, Reggeli Híradó)
A Központi
Bizottság rendkívüli ülését hirtelen, napokkal azután hívták össze,
hogy Pozsgay Imre azt mondotta a budapesti rádión, hogy 1956
népfelkelés volt, egy oligarchikus rendszer ellen, amely megalázta
a magyar nemzetet és nem kellene többé ellenforradalomnak nevezni.
Ugyanakkor Berecz János, aki egy időben a párt konzervatív
szárnyának volt a vezetője, azt mondta, hogy a párt nem vezeti
kellőképpen a reformokat. Grósz Károly pártvezér pedig
kijelentette, hogy a Politikai Bizottságon belüli megosztottság
feltartóztatja a politikai és gazdasági reformprogramot és azt
javasolta, hogy a Központi Bizottság eszközöljön személyi
változtatásokat, ha ez szükségesnek látszik. Bár volt arról
célozgatás, hogy magas állásban levő emberek elveszthetik
megbízatásukat, általában nem tartják valószínűnek, hogy egyáltalán
jelentős személyi változások lennének. Ehelyett kompromisszum
várható a napirend 3 fő kérdésében: a párt hozzáállása a
többpártrendszer kérdéséhez; a jövő évi választások formája és az
egyre szervezettebb alternatív és ellenzéki csoportok.
|
|
|
|
|
|
|
Rendkívüli ülésszak - rendhagyó plenáris ülés (3. rész)
|
A délutáni plenáris ülésen Antall József személyesen terjesztette elő a közszolgálati tájékoztatási eszközök (Magyar Rádió, Magyar Televízió, Magyar Távirati Iroda) vezetőinek kinevezési rendjéről szóló törvényjavaslatot, amelyet mind a Kulturális, mind az Alkotmányügyi Bizottság egyhangúlag elfogadott.
Az előterjesztés lényege, hogy ezen médiák vezetőinek kinevezéséről és felmentéséről - a miniszterelnök javaslatára az illetékes országgyűlési bizottság véleményének figyelembe vételével - a köztársasági elnök dönt.
A miniszterelnök előterjesztésében kitért arra is, hogy a kormány nincs ellene a Pártatlan Tájékoztatás Bizottsága felállításának, viszont ennek módjáról, a bizottság feladatairól célszerű lenne folytatni a hatpárti tárgyalásokat.
Mivel senki nem kívánt hozzászólni, s módosító indítvány sem érkezett, a Parlament ez alkalommal rekord gyorsasággal, 271 igenlő és 3 tartózkodó szavazattal elfogadta a közszolgálati tájékoztatási eszközök vezetőinek kinevezési rendjéről szóló törvényjavaslatot.
Már a hétfői munkanap végén - nem kívánván megzavarni az ülés menetét -, de még mindig e témához kapcsolódva Antall József újra szót kért, s felszólalásában hangsúlyozta: szeretné, ha a médiák vezetőinek kinevezési rendjéről szóló törvény véget vetne annak az áldatlan állapotnak, amely a sajtó és a politika, a sajtó és az Országgyűlés, ha úgy tetszik, a sajtó és a kormány között kialakult. Ezzel kapcsolatban kifejtette:
- Úgy gondolom, közös nemzeti felelőssége az országnak, hogy milyen képet alkotnak róla, és milyen képet alkottat magáról. Úgy vélem: az olyan lépések, amikor felelős szervezetek külföldi segítséget, külföldi döntőbíráskodást kérnek annak eldöntésére, hogy Magyarországon sajtószabadság van-e vagy sem, meglehetősen furcsának tűnhetnek. Ha ezt egy banánköztársaság teszi akkor meg lehet érteni. De, Magyarországon, ahol a sajtószabadság olyan méretű, nyugodtan mondhatom, mint sehol jelenleg a világban, egy ilyen lépés kizárólagosan Magyarország külső képének a megrontását szolgálja, s az irántunk való bizalmat csökkenti.
Ezt követően a miniszterelnök feltette a kérdést: volt-e egyetlen olyan lépés, amivel bármelyik újságírót akadályozta munkájában vagy volt-e olyan lap, amelyik ellen eljárást indítottak, írt bármit is a kormány tagjai, az Országgyűlés elnöke vagy akár a köztársasági elnök ellen? (folyt.köv.)
1990. július 30., hétfő 17:39
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|