|
|
|
|
|
|
|
|
Budapesti jelentések (BBC, Reggeli Híradó)
A Központi
Bizottság rendkívüli ülését hirtelen, napokkal azután hívták össze,
hogy Pozsgay Imre azt mondotta a budapesti rádión, hogy 1956
népfelkelés volt, egy oligarchikus rendszer ellen, amely megalázta
a magyar nemzetet és nem kellene többé ellenforradalomnak nevezni.
Ugyanakkor Berecz János, aki egy időben a párt konzervatív
szárnyának volt a vezetője, azt mondta, hogy a párt nem vezeti
kellőképpen a reformokat. Grósz Károly pártvezér pedig
kijelentette, hogy a Politikai Bizottságon belüli megosztottság
feltartóztatja a politikai és gazdasági reformprogramot és azt
javasolta, hogy a Központi Bizottság eszközöljön személyi
változtatásokat, ha ez szükségesnek látszik. Bár volt arról
célozgatás, hogy magas állásban levő emberek elveszthetik
megbízatásukat, általában nem tartják valószínűnek, hogy egyáltalán
jelentős személyi változások lennének. Ehelyett kompromisszum
várható a napirend 3 fő kérdésében: a párt hozzáállása a
többpártrendszer kérdéséhez; a jövő évi választások formája és az
egyre szervezettebb alternatív és ellenzéki csoportok.
|
|
|
|
|
|
|
A vasárnapi népszavazás árt a demokráciának?
|
--------------------------------------------
München, 1990. július 26. (SZER, Magyar híradó) - Népszavazás a nyár és az iskolai vakáció kellős közepén, amikor sokan nyaralnak. Nem dönti ez el előre az eredményt? Különösen olyan kérdésben, mint ez, amiről Kasza László gondolkodik hangosan:
- Vasárnap népszavazás lesz, országunk történetében másodszor. Napjaink pezsgő politikai életének az a "moszatikus lehetőségekkel" való élni tudásnak bizonyítéka, hogy alig nyolc hónap alatt kerül sor mindkettőre.
Furcsa, de így van, az elnökválasztás mindkét esetben téma. Tavaly novemberben négy közül egyik kérdésként, most vasárnap kizárólagosan.
Annyira fontos lenne ez az ügy, hogy ilyen sűrűn kell faggatni róla az egész társadalmat? Tudjuk, hogy nem. És a népszavazás kezdeményezői sem mindenekelőtt azért tűzték napirendre a kérdést, mert tisztázni szeretnék az államelnök hatáskörét, hanem mert más politikai célt szeretnének segítségével elérni. Novemberben az SZDSZ azért vette fel a listára az államelnök megválasztásának ügyét, mert meg akarta akadályozni, hogy Pozsgay Imre legyen az államelnök. Az MSZP pedig most visszafizet: megkérdőjelezi az SZDSZ-jelölt Göncz Árpádot, és mintegy mellesleg kiosztja az MDF-t is, amely egységet kötött elnökválasztási ügyben az SZDSZ-el.
A két indíték ugyan más és más fajsúlyú, de ez nem változtat a tényen, hogy az elnökválasztás ürügyén rendezett népszavazás csak eszköz. (folyt.)
1990. július 26., csütörtök
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|