|
|
|
|
|
|
|
|
Budapesti jelentések (BBC, Reggeli Híradó)
A Központi
Bizottság rendkívüli ülését hirtelen, napokkal azután hívták össze,
hogy Pozsgay Imre azt mondotta a budapesti rádión, hogy 1956
népfelkelés volt, egy oligarchikus rendszer ellen, amely megalázta
a magyar nemzetet és nem kellene többé ellenforradalomnak nevezni.
Ugyanakkor Berecz János, aki egy időben a párt konzervatív
szárnyának volt a vezetője, azt mondta, hogy a párt nem vezeti
kellőképpen a reformokat. Grósz Károly pártvezér pedig
kijelentette, hogy a Politikai Bizottságon belüli megosztottság
feltartóztatja a politikai és gazdasági reformprogramot és azt
javasolta, hogy a Központi Bizottság eszközöljön személyi
változtatásokat, ha ez szükségesnek látszik. Bár volt arról
célozgatás, hogy magas állásban levő emberek elveszthetik
megbízatásukat, általában nem tartják valószínűnek, hogy egyáltalán
jelentős személyi változások lennének. Ehelyett kompromisszum
várható a napirend 3 fő kérdésében: a párt hozzáállása a
többpártrendszer kérdéséhez; a jövő évi választások formája és az
egyre szervezettebb alternatív és ellenzéki csoportok.
|
|
|
|
|
|
|
Duna-gate
|
---------
Washington, 1990. július 26. (Amerika Hangja, Esti híradó) - Kedves hallgatóink, most átadjuk a szót Szénási Sándor budapesti tudósítónknak:
- Bíróság elé állítják a Duna-gate egykori szereplőit, közöttük Végvári József őrnagyot is, a Belügyminisztérium hírhedt III/3-as csoportfőnökségének munkatársát, aki elsősorban a zenei élet titkosszolgálati megfigyelésével foglalkozott. Ám a politikai változások hatására a nyilvánosság elé lépett és a Fidesz, illetve az SZDSZ védelme alatt a Fekete Doboz nevű független video-folyóirat munkatársai előtt vallomást tett.
Elmondta, hogy a belügy hogyan épült be az ellenzékbe, hogy a Német-kormány, sőt az MSZP vezetői, közöttük Nyers Rezső, Pozsgay, Horn Gyula hogyan kapták kézhez a titkos jelentéseket, amelyek alapján könyebben tárgyalhattak az akkor még létező Ellenzéki Kerekasztallal.
Végvári őrnagy színre lépése akkor figurákat borított a sakkmezőn, le kellett mondania a III/3-as csoport főnökének, később magának a belügyminiszternek is. És akkor történt, hogy Pozsgay Imre hitele súlyosan megrendült.
Az őrnagy azokban a napokban bújkált, egykori kollégái ugyanis súlyosan megfenyegették, életére törtek, árulónak nevezték, amiért kiadta őket, és amiért a videosókat becsempészte a belügy épületébe, hogy megmutassa nekik, milyen iratanyag megsemmisítésére készül a hatalom, hogy működésének áruló nyomait elrejtse.
Ismeretes, hogy akkoriban, tehát az év elején még az akkor uralkodó MSZP és a belügy is iratok tonnáinak százait égettette el. Végvári Józsefet akkor az ügyészség vonta felelősségre a szolgálati kötelmek megsértése miatt, és enyhe büntetést kapott a nyilvánvaló politikai döntés következtében. Nem lehetett ugyanis azt az embert börtönbe zárrni, aki ilyen mértékben járult hozzá a pártállam leleplezéséhez és belügyi vonalon a szétveréséhez. (folyt.)
1990. július 26., csütörtök
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|