|
|
|
|
|
|
|
|
Budapesti jelentések (BBC, Reggeli Híradó)
A Központi
Bizottság rendkívüli ülését hirtelen, napokkal azután hívták össze,
hogy Pozsgay Imre azt mondotta a budapesti rádión, hogy 1956
népfelkelés volt, egy oligarchikus rendszer ellen, amely megalázta
a magyar nemzetet és nem kellene többé ellenforradalomnak nevezni.
Ugyanakkor Berecz János, aki egy időben a párt konzervatív
szárnyának volt a vezetője, azt mondta, hogy a párt nem vezeti
kellőképpen a reformokat. Grósz Károly pártvezér pedig
kijelentette, hogy a Politikai Bizottságon belüli megosztottság
feltartóztatja a politikai és gazdasági reformprogramot és azt
javasolta, hogy a Központi Bizottság eszközöljön személyi
változtatásokat, ha ez szükségesnek látszik. Bár volt arról
célozgatás, hogy magas állásban levő emberek elveszthetik
megbízatásukat, általában nem tartják valószínűnek, hogy egyáltalán
jelentős személyi változások lennének. Ehelyett kompromisszum
várható a napirend 3 fő kérdésében: a párt hozzáállása a
többpártrendszer kérdéséhez; a jövő évi választások formája és az
egyre szervezettebb alternatív és ellenzéki csoportok.
|
|
|
|
|
|
|
Az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka - Első ülésnap (1. rész)
|
1990. július 23., hétfő - A plénum és a közvélemény
köszöntése, az igazoltan távollévők névsorának ismertetése, a
jelenlétellenőrzés, egy-egy napirend előtti nyilatkozat, döntés
önálló képviselői indítványok, bizottsági javaslatok és
kormányelőterjesztések sürgős tárgyalásáról, majd a napirend
elfogadása - csaknem negyedéve elmaradhatatlan kezdési rendje a
Parlament üléseinek, legalábbis hétfőnként. Nem történt ez másként
ezen a hétfőn sem, amikor az Országgyűlés folytatta rendkívüli
ülésszakát, 12 törvényjavaslatot, országgyűlési
határozat-tervezetet, bizottsági jelentést tűzve - újonnan vagy
folytatólagosan - két és fél naposra tervezett plenáris ülésének
napirendjére. Emellett várhatóan megválasztják az Alkotmánybíróság
egy újabb tagját, továbbá interpellációkat és kérdéseket tárgyalnak
meg.
Napirend előtt kért szót Böröcz István, aki a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt országos vezetősége, valamint parlamenti képviselőcsoportja nevében sajnálozását fejezte ki a hírhedtté vált ,,körlevél,, pontatlan megfogalmazása miatt. Kijelentette: pártja sosem tervezett és nem tervez alkotmány-, illetve törvényellenes lépéseket, a körlevél szerkesztőit és aláíróját pedig a jóhiszeműség és a tisztességes szándék vezette.
Még az érdemi munka megkezdése előtt tett esküt az Országyűlés előtt Boross Péter, aki ezután a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkári funkciója helyett - az ideiglenes köztársasági elnök kinevezése alapján - tárca nélküli miniszteri tisztséget tölt be. (folyt. köv.)
1990. július 23., hétfő 11:51
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|