|
|
|
|
|
|
|
|
Budapesti jelentések (BBC, Reggeli Híradó)
A Központi
Bizottság rendkívüli ülését hirtelen, napokkal azután hívták össze,
hogy Pozsgay Imre azt mondotta a budapesti rádión, hogy 1956
népfelkelés volt, egy oligarchikus rendszer ellen, amely megalázta
a magyar nemzetet és nem kellene többé ellenforradalomnak nevezni.
Ugyanakkor Berecz János, aki egy időben a párt konzervatív
szárnyának volt a vezetője, azt mondta, hogy a párt nem vezeti
kellőképpen a reformokat. Grósz Károly pártvezér pedig
kijelentette, hogy a Politikai Bizottságon belüli megosztottság
feltartóztatja a politikai és gazdasági reformprogramot és azt
javasolta, hogy a Központi Bizottság eszközöljön személyi
változtatásokat, ha ez szükségesnek látszik. Bár volt arról
célozgatás, hogy magas állásban levő emberek elveszthetik
megbízatásukat, általában nem tartják valószínűnek, hogy egyáltalán
jelentős személyi változások lennének. Ehelyett kompromisszum
várható a napirend 3 fő kérdésében: a párt hozzáállása a
többpártrendszer kérdéséhez; a jövő évi választások formája és az
egyre szervezettebb alternatív és ellenzéki csoportok.
|
|
|
|
|
|
|
Antall-látogatás - belga visszhang (1. rész)
|
Baracs Dénes és Simárdi Tamás, az MTI tudósítói jelentik:
Brüsszel, 1990. július 18. szerda (MTI-tud.) - A belga
napilapok Antall József brüsszeli látogatásával kapcsolatban azt
emelik ki, hogy a miniszterelnök világosan értésre adta: Magyarország
közeledni kíván a Nyugathoz, s ennek során az Európai Közösségekhez,
valamint a NATO-hoz is. Budapest 1995-ben csatlakozni akar az Európai
Közösségekhez - írja tudósítása címében a La Libre Belgique.
Magyarország mindig is közelebb állt a Nyugathoz - mutat rá a L,echo
de la Bourse, míg a belga hírügynökség és a Le Soir is a magyar
miniszterelnök NATO-ban tett látogatását emeli ki.
1992: társulás, 1995: csatlakozás - ezeket az időpontokat tűzte ki célul a magyar kormány a Nyugathoz, s azon belül az EK-hoz való látványos közeledés menetrendjében - írta a L,Echo de la Bourse. A belga lap értékelése szerint Antall József hangsúlyozottan atlantista beszédeket tartott brüsszeli tartózkodása során. Megerősítette kormányának arra irányuló szándékát, hogy a lehető leggyorsabban közeledjen az EK felé, mégpedig az első szakaszban egy társulási megállapodás révén, majd a második fázisban a csatlakozással. Már készen állunk arra, hogy a szuverenitásunkat illetően elfogadjunk mindenféle következményt - idézte a lap a magyar kormányfőt.
Az újság kiemelésre méltónak tartotta, hogy Magyarország egyértelmű döntést hozott a Varsói Szerződésből való fokozatos kilépésről, ám ,,jelenleg,, nem vette tervbe sem a NATO-ba történő belépést, sem a semleges státus kihírdetését. Magyarország biztonságát az Egyesült Államokat és a Szovjetuniót magában foglaló európai biztonsági rendszerben képzeli el, amelyben a semlegességet egy ennél magasabb szint váltaná fel - idézte a lap a magyar miniszterelnök állásfoglalását, megemlítve azt is, hogy Antall József megítélése szerint a semlegesség kihírdetése akadályozná Magyarország kitűzött csatlakozását az EK-hoz. (folyt.)
1990. július 18., szerda 16:44
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|