|
|
|
|
|
|
|
|
Budapesti jelentések (BBC, Reggeli Híradó)
A Központi
Bizottság rendkívüli ülését hirtelen, napokkal azután hívták össze,
hogy Pozsgay Imre azt mondotta a budapesti rádión, hogy 1956
népfelkelés volt, egy oligarchikus rendszer ellen, amely megalázta
a magyar nemzetet és nem kellene többé ellenforradalomnak nevezni.
Ugyanakkor Berecz János, aki egy időben a párt konzervatív
szárnyának volt a vezetője, azt mondta, hogy a párt nem vezeti
kellőképpen a reformokat. Grósz Károly pártvezér pedig
kijelentette, hogy a Politikai Bizottságon belüli megosztottság
feltartóztatja a politikai és gazdasági reformprogramot és azt
javasolta, hogy a Központi Bizottság eszközöljön személyi
változtatásokat, ha ez szükségesnek látszik. Bár volt arról
célozgatás, hogy magas állásban levő emberek elveszthetik
megbízatásukat, általában nem tartják valószínűnek, hogy egyáltalán
jelentős személyi változások lennének. Ehelyett kompromisszum
várható a napirend 3 fő kérdésében: a párt hozzáállása a
többpártrendszer kérdéséhez; a jövő évi választások formája és az
egyre szervezettebb alternatív és ellenzéki csoportok.
|
|
|
|
|
|
|
Antall József sajtóértekezlete - részletes (3.rész)
|
Külön méltatta a magyar miniszterelnök az Európa Parlamenttel és annak különböző bizottságaival, intézményeivel épülő kapcsolatokat.
Elmondotta azt is, hogy nagy érdeklődéssel tekint a Manfred Wörnerrel, a NATO főtitkárával szerda reggelre kitűzött találkozó elé, amely az első lesz a maga nemében, egy volt kommunista ország miniszterelnöke és a NATO-főtitkár között. Ezzel kapcsolatban kifejtette: - Sohasem hittünk az olyan európai egységben, amely szemben áll az atlanti gondolattal. Meggyőződésünk, hogy Európa és az Egyesült Államok sorsa elválaszthatatlan. A miniszterelnök ezzel kapcsolatban utalt arra a két levélre, amelyet Bush amerikai elnöktől kapott, s elmondta, hogy moszkvai megbeszélésein is hangsúlyozta az atlanti kapcsolatnak, az amerikaiak európai jelenlétének jelentőségét. - Ezt - mondotta - garanciális elemnek tekintjük - többek között a Szovjetuniónak a német egységgel kapcsolatban táplált aggályai tekintetében is. - Megjegyezte továbbá: - Mindig is meggyőződésünk volt, hogy a Szovjetunió végül elfogadja az egyesült Németország NATO-tagságát. A létrehozandó európai biztonsági rendszer elképzelhetetlen akár a Szovjetunió, akár az Egyesült Államok részvétele nélkül.
Ezután a magyar gazdaság nehéz helyzetéről szólt a miniszterelnök, ismertetve a kompenzációs alap létrehozására tett, s a közösség által megértéssel fogadott javaslatát.
Elmondta, hogy az ország 20 milliárd dolláros adósságot hurcol magával: ennek mintegy 40 százaléka Japánnal, hasonló része az NSZK-val szemben áll fenn. - A magyar költségvetés lehetőségei nagyon körülhatároltak, a Nemzetközi Valutaalappal kötött megállapodásban vállaltuk, hogy a deficitet 10 milliárd forintra csökkentjük, holott tavaly 54 milliárd volt. Amikor az új kormány átvette az ügyek irányítását, már 17 milliárddal mghaladta a hiány a vállalt felső határt. Ezért csökkenteni kellett az állami támogatást, aminek egyharmada a lakosságot is sújtja - ez nem éppen népszerű intézkedés. Mindezen felül most a Szovjetunió bejelentette, hogy a harmadik negyedévben 30 százalékkal csökkenti kőolajszállításait, s ez a negyedik negyedévben is megismétlődhet. Ez ellen, mondotta, tiltakoznunk kell, hiszen a csökkentéssel a Szovjetunió saját keményvalutás exportjának fokozására törekszik. (folyt.)
1990. július 17., kedd 22:46
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|