|
|
|
|
|
|
|
|
Budapesti jelentések (BBC, Reggeli Híradó)
A Központi
Bizottság rendkívüli ülését hirtelen, napokkal azután hívták össze,
hogy Pozsgay Imre azt mondotta a budapesti rádión, hogy 1956
népfelkelés volt, egy oligarchikus rendszer ellen, amely megalázta
a magyar nemzetet és nem kellene többé ellenforradalomnak nevezni.
Ugyanakkor Berecz János, aki egy időben a párt konzervatív
szárnyának volt a vezetője, azt mondta, hogy a párt nem vezeti
kellőképpen a reformokat. Grósz Károly pártvezér pedig
kijelentette, hogy a Politikai Bizottságon belüli megosztottság
feltartóztatja a politikai és gazdasági reformprogramot és azt
javasolta, hogy a Központi Bizottság eszközöljön személyi
változtatásokat, ha ez szükségesnek látszik. Bár volt arról
célozgatás, hogy magas állásban levő emberek elveszthetik
megbízatásukat, általában nem tartják valószínűnek, hogy egyáltalán
jelentős személyi változások lennének. Ehelyett kompromisszum
várható a napirend 3 fő kérdésében: a párt hozzáállása a
többpártrendszer kérdéséhez; a jövő évi választások formája és az
egyre szervezettebb alternatív és ellenzéki csoportok.
|
|
|
|
|
|
|
Az Ifjúsági Demokrata Fórum nyílt levele Matvej Burlakov
tábornok úrnak
(OS)
|
1990. július 4., szerda -
Tábornok Úr
Felháborodással olvastuk legutóbbi nyilatkozatát a magyarországi csapatkivonásokkal kapcsolatban. Ön magyar fizetési kötelezettséget emleget, holott nagyon jól tudja, hogy a szovjet csapatok 45 éves ittlétük alatt mennyi kárt okoztak hazánknak (környezetszennyezés, közlekedési balesetek, köztörvényes cselekedetek, stb.), nem beszélve arról a felmérhetetlen kárról, amelyet 1956-ban okoztak emberéletben és anyagiakban. Ön nagyon jól tudja, hogy a szovjet csapatok magyarországi ittléte 1945-1957 között jogilag megalapozatlan volt, az aközben okozott károkért így Önöket jogi úton elszámoltatni nem lehet, mint, ahogy Ön akart velünk elszámolni.
Ön jól tudja, hogy a szovjet állampolgárok lakásproblémái csakis a szovjet kormány hatáskörébe tartoznak, az elhelyezési nehézségek tehát semmiképpen sem érinthetik a magyar társadalmat. Ön hivatkozik a nemzetközi jogra s arra, hogy a magyar kormány képviselői ezen jogi normák fölé helyezik a magyar érdekeket és törvényeket. Azt természetesnek tartjuk, hogy 45 év után szabadon választott, az Országgyűlésnek felelős nemzeti kormány saját biztonsági érdekeit előrébbvalónak tartja az olyan nemzetközi szerződésekkel szemben, amelyek ezeket az érdekeket csorbítanák. Úgy látjuk, hogy az Ön által képviselt magatartás nem felel meg a kivonulási szerződés szellemiségének, ellentétes a kitűzött jószomszédi viszony megvalósításának gondolatával és az általános enyhüléssel.
Reméljük, hogy a nyilatkozat nem a két ország közötti kapcsolat hivatalos álláspontja.
Meg vagyunk győződve arról, hogy a katonai jóvátételszerű járulékos jövedelmek felett végleg elszállt az idő, és hogy az Ön által képviselt dialektikus machiavellizmus is legfeljebb elszólás marad és a fenyegetés beváltására nem lesz sem mód sem szükség. Mi már az 1848-as 12 pontunkban követeltük, hogy katonáinkat ne vigyék külföldre és az idegen katonákat pedig vigyék el tőlünk. Most ez a majd másfélévszázados vágyunk végre valóra válhat, hogy államiságunkat mi építhessük egyedül saját fegyveres erőinkkel. Reméljük ezt Ön sem akarja kétségbe vonni. Mi reménykedünk, hogy az Önök országában a peresztrojka győzedelmeskedni fog és Ön is ezen eszme híve így nem gondolja komolyan, hogy egy idegen országban kívánja tovább állomásoztatni hadseregüket.
Mi úgy érezzük a megbékélés ma a legfontosabb teendőnk ezen a bolygón és ennek nem a hadsereg ittléte a biztosítéka. (OS)
1990. július 4., szerda 18:36
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|