|
|
|
|
|
|
|
|
Budapesti jelentések (BBC, Reggeli Híradó)
A Központi
Bizottság rendkívüli ülését hirtelen, napokkal azután hívták össze,
hogy Pozsgay Imre azt mondotta a budapesti rádión, hogy 1956
népfelkelés volt, egy oligarchikus rendszer ellen, amely megalázta
a magyar nemzetet és nem kellene többé ellenforradalomnak nevezni.
Ugyanakkor Berecz János, aki egy időben a párt konzervatív
szárnyának volt a vezetője, azt mondta, hogy a párt nem vezeti
kellőképpen a reformokat. Grósz Károly pártvezér pedig
kijelentette, hogy a Politikai Bizottságon belüli megosztottság
feltartóztatja a politikai és gazdasági reformprogramot és azt
javasolta, hogy a Központi Bizottság eszközöljön személyi
változtatásokat, ha ez szükségesnek látszik. Bár volt arról
célozgatás, hogy magas állásban levő emberek elveszthetik
megbízatásukat, általában nem tartják valószínűnek, hogy egyáltalán
jelentős személyi változások lennének. Ehelyett kompromisszum
várható a napirend 3 fő kérdésében: a párt hozzáállása a
többpártrendszer kérdéséhez; a jövő évi választások formája és az
egyre szervezettebb alternatív és ellenzéki csoportok.
|
|
|
|
|
|
|
Emberi dimenzió - konferencia a cigányságról (1.rész)
|
Mester Nándor, az MTI tudósítója jelenti:
Koppenhága, 1990. június 26. kedd (MTI-TUD) - A cigányság
nemzeti kisebbségként való elismerését és nemzetközi
cigányalapítvány létrehozását javasolta Horváth Aladár, az
Országgyűlés SZDSZ frakciójának képviselője kedden az európai
együttműködés emberi dimenzióiról folytatott koppenhágai tanácskozás
párhuzamos rendezvényén. Az ,,Elfeledett európai kisebbség,, címmel
megrendezett nemzetközi értekezleten elsősorban a Kelet-Európában
élő cigányság helyzetéről volt szó. Horváth Aladáron kívül a magyar
küldöttség tagja volt még Hága Antónia, a Phralipe Független
Cigányszervezet tagja, országgyűlési képviselő és Derdák Tibor, a
Wallenberg Egyesület elnöke, országgyűlési képviselő is.
Horváth Aladár, aki egyben a magyar parlament kisebbségi jogi bizottságának is tagja, négypontos csomagtervet terjesztett a tanácskozás résztvevői elé.
Ebben javasolta, hogy a nemzetközi alap segítségével szorgalmazzák a nyelvi, oktatási, kulturális és érdekvédelmi problémák megoldását. Felhívta a résztvevők figyelmét a felbukkanó rasszista hangokra és cselekményekre, segítséget kért a cigányság és a cigányközösségek politikai rehabilitációja érdekében.
A továbbiakban hangsúlyozta, hogy az ENSZ már harminc éve eredménytelenül kísérletezik a nemzeti kisebbség fogalmának pontos meghatározásával. Mivel a cigányok nem egy helyen élnek Európában, így kimaradtak a nemzeti kisebbségekről szóló nemzetközi dokumentumokból, és általában háttérbe szorultak a politikai porondon - mondta. A helsinki záróokmányban és az azt követő értekezleteken meg sem említették őket, vagy csak általánosságban beszéltek róluk, pedig Európában 8-10 millió a cigányok száma - hangoztatta.
A magyar képviselő javasolta, a kormányok fogadtassanak el kisebbségi önkormányzati törvényt, hogy a cigányok részarányosan képviseltethessék magukat az adott állam parlamentjében. Kezdjék meg a cigányság politikai rehabilitálását, és hozzák létre a kisebbségpolitikai és kulturális intézményrendszert minden érintett országban - hangoztatta. Javasolta továbbá, hogy alapítsák meg a jogvédő hálózatot, adjanak teret a cigányoknak az írott és elektronikus sajtóban (akár saját tévé és rádió megalakításával is), és bocsássanak a cigányság rendelkezésére épületeket kulturális életük megszervezésére. (folyt.)
1990. június 26., kedd 16:10
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|