|
|
|
|
|
|
|
|
Budapesti jelentések (BBC, Reggeli Híradó)
A Központi
Bizottság rendkívüli ülését hirtelen, napokkal azután hívták össze,
hogy Pozsgay Imre azt mondotta a budapesti rádión, hogy 1956
népfelkelés volt, egy oligarchikus rendszer ellen, amely megalázta
a magyar nemzetet és nem kellene többé ellenforradalomnak nevezni.
Ugyanakkor Berecz János, aki egy időben a párt konzervatív
szárnyának volt a vezetője, azt mondta, hogy a párt nem vezeti
kellőképpen a reformokat. Grósz Károly pártvezér pedig
kijelentette, hogy a Politikai Bizottságon belüli megosztottság
feltartóztatja a politikai és gazdasági reformprogramot és azt
javasolta, hogy a Központi Bizottság eszközöljön személyi
változtatásokat, ha ez szükségesnek látszik. Bár volt arról
célozgatás, hogy magas állásban levő emberek elveszthetik
megbízatásukat, általában nem tartják valószínűnek, hogy egyáltalán
jelentős személyi változások lennének. Ehelyett kompromisszum
várható a napirend 3 fő kérdésében: a párt hozzáállása a
többpártrendszer kérdéséhez; a jövő évi választások formája és az
egyre szervezettebb alternatív és ellenzéki csoportok.
|
|
|
|
|
|
|
Nyílt levél a pénzügyminiszterhez (1. rész)
(OS)
|
1990. június 24., vasárnap - A Vállalkozók Országos Szövetsége nevében Palotás János országgyűlési képviselő arra kérte az OS-t, hogy nyílt levélként közölje a parlamentnek és a pénzügyminiszternek átadott képviselői interpellációját. Az interpelláció parlamenti nyilvános elhangzását ugyanis a rendkívüli parlameni ülésszak szabályai nem tették lehetővé.
Képviselői interpellációm tárgya az 1989. XI. tv. - az általános forgalmi adóról -, illetve annak 58. paragrafus (1) bek. c./ pontja, a 61. paragrafus (1-2-3-4) bekezdések egésze, valamint a 76. paragrafus (4-5) bekezdései. Az érintett törvény Európában példátlan módon határozta meg adminisztratív szabályait az értékesítés bizonylatolásának. Ezzel a módszerrel a gyakorlattól elrugaszkodva a gazdaság természetes szereplőitől, a létező vagy lehetséges technikai háttértől elrugaszkodva, az eladó és vevő kapcsolatát figyelmen kívűl hagyva , tisztán spekulatív állami ellenőrzési célok szakszerűtlen előtérbe tolásával alkotta meg az állampárt mindvégig megingathatatlan pénzügyi apparátusa. A törvény elfogadásakor az előterjesztők félrevezették az akkori Országgyűlést, mikor az indoklás érveként nemzetközi gyakorlatára hivatkoztak - utalva arra a ,,turista,, tapasztalatra -, hogy gyakran a legkisebb üzletben is minden tételről pénztárgép által, kérés nélkül kiállított számlát kap a vevő. Ezzel azt a látszatot keltette, mintha ez törvényi szabályozáson, ellenőrzéshez kapcsolt, így szigorú bizonylati szabályoknak meghatározott és bevizsgált - így rendkívűl drága pénztárgépeken alapulna. Ez azonban szándékos megtévesztés. A rendszer működésképtelensége miatt ugyanis ilyen szabály nincs - erről tájékoztatta a Vállalkozók Országos Szövetségét minden külföldi partnere. Nem gondoltak a törvényhozók annak idején a kérdés felvetésekor azokra a vásárlásaikra, kapott szolgáltatásaikra, amikor nem kaptak semmit, illetve nem figyelhették meg azt sem, hogy a kapott bizonylatok döntő többsége csak a vevőnek nyújt információt, nem felel meg bizonylatként. Nem felel meg ezen egyszerű célgépek által adott bizonylat egyetlen ellenőrzési elvárásnak sem. Ezeket kizárólag saját tevékenységük segítésére, a számukra legjobban megfelelő módon és eszközzel a vállalkozók saját döntésén alapszik. Nem felel meg, mert nincs is ilyen funkciója. (folyt.köv.)
1990. június 24., vasárnap 17:39
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|