 |
|
|
|
|
|
|
|
Budapesti jelentések (BBC, Reggeli Híradó)
A Központi
Bizottság rendkívüli ülését hirtelen, napokkal azután hívták össze,
hogy Pozsgay Imre azt mondotta a budapesti rádión, hogy 1956
népfelkelés volt, egy oligarchikus rendszer ellen, amely megalázta
a magyar nemzetet és nem kellene többé ellenforradalomnak nevezni.
Ugyanakkor Berecz János, aki egy időben a párt konzervatív
szárnyának volt a vezetője, azt mondta, hogy a párt nem vezeti
kellőképpen a reformokat. Grósz Károly pártvezér pedig
kijelentette, hogy a Politikai Bizottságon belüli megosztottság
feltartóztatja a politikai és gazdasági reformprogramot és azt
javasolta, hogy a Központi Bizottság eszközöljön személyi
változtatásokat, ha ez szükségesnek látszik. Bár volt arról
célozgatás, hogy magas állásban levő emberek elveszthetik
megbízatásukat, általában nem tartják valószínűnek, hogy egyáltalán
jelentős személyi változások lennének. Ehelyett kompromisszum
várható a napirend 3 fő kérdésében: a párt hozzáállása a
többpártrendszer kérdéséhez; a jövő évi választások formája és az
egyre szervezettebb alternatív és ellenzéki csoportok.
|
|
|
|
|
|
 |
A bólyi nemzetiségi nyelvoktatási modell sikere
|
1990. június 20., szerda - Eredményesen zárult a bólyi
modellként ismert nyolcéves kísérleti jellegű nemzetiségi nyelvi
oktatási program. Az országban elsőként 1982 őszén a baranyai
nagyközség általános iskolája indította el a gyermekek
kétnyelvűségét megalapozó magyar-német nyelvű oktatást. A nyolcadik
osztály most végzett tanulói olyan német nyelvtudásra tettek szert,
amely lehetőséget nyújtott számukra, hogy alapfokú nyelvvizsgát
tegyenek.
Bóly iskolájában régóta tanítják a nemzetiségi anyanyelvet. A
pedagógusok azonban rájöttek arra, hogy a heti két-három órás nyelvi
képzés nem elegendő: a gyerekek nagyobb része nem tudta megszerezni
a szükséges beszédkészséget. Ezen segítendő, a Művelődési
Minisztérium ösztönzésére és a német nemzetiségi szövetség
támogatásával önálló nyelvi programot dolgoztak ki, és vezettek be a
bólyi pedagógusok. Ennek lényege, hogy nagyobb óraszámban, hetente
öt-hat órában tanítják a német nyelvet, mégpedig az első osztálytól
kezdve, s ehhez a különféle szaktárgyak - ének-zene,
környezetismeret, földrajz, történelem - kétnyelvű oktatása is
csatlakozik. Ily módon naponta legalább kétszer németül folyó órán
vesznek részt a gyerekek.
A kétnyelvű osztályból kikerült gyerekek számára bővültek a
továbbtanulás lehetőségei, javultak a középiskolai felvétel esélyei.
A végzős diákok 85 százaléka érettségit adó középiskolában tanulhat
tovább, és 67 százalékuk a jövőben is kiemelten foglalkozhat a német
nyelvvel.
A sikeres bólyi modellt egyébként már a most befejeződött
tanévben az ország több mint harminc nemzetiségi iskolája
alkalmazta. (MTI)
1990. június 19., kedd 21:45
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|