|
|
|
|
|
|
|
|
Budapesti jelentések (BBC, Reggeli Híradó)
A Központi
Bizottság rendkívüli ülését hirtelen, napokkal azután hívták össze,
hogy Pozsgay Imre azt mondotta a budapesti rádión, hogy 1956
népfelkelés volt, egy oligarchikus rendszer ellen, amely megalázta
a magyar nemzetet és nem kellene többé ellenforradalomnak nevezni.
Ugyanakkor Berecz János, aki egy időben a párt konzervatív
szárnyának volt a vezetője, azt mondta, hogy a párt nem vezeti
kellőképpen a reformokat. Grósz Károly pártvezér pedig
kijelentette, hogy a Politikai Bizottságon belüli megosztottság
feltartóztatja a politikai és gazdasági reformprogramot és azt
javasolta, hogy a Központi Bizottság eszközöljön személyi
változtatásokat, ha ez szükségesnek látszik. Bár volt arról
célozgatás, hogy magas állásban levő emberek elveszthetik
megbízatásukat, általában nem tartják valószínűnek, hogy egyáltalán
jelentős személyi változások lennének. Ehelyett kompromisszum
várható a napirend 3 fő kérdésében: a párt hozzáállása a
többpártrendszer kérdéséhez; a jövő évi választások formája és az
egyre szervezettebb alternatív és ellenzéki csoportok.
|
|
|
|
|
|
|
- Nemzetiségi érdekvédelem - 1. folyt.
|
Az úgynevezett behívott képviseleti rendszer gyengéje pedig főképp abban van, hogy nem szabályozott az a szelekciós, illetve kijelelölő rendszer, amelyik e funkciókat konkrét egyénekkel betölteni lenne hivatva.
Annál is kevésbé működtethető ez a rendszer, mert Magyarországon a demokratikus átalakulások következtében legalábbis a formalitások szintjén az utóbbi időben a nemzetiségi érdekvédelem plurális rendszer épült ki. Az állampárti korábbi szövetségek mellett megjelentek kezdetben a demokratikus ellenzék által patronált kulturális egyesületek formájában olyan cigány, zsidó, illetve erdélyi szervezetek, amelyek mára polgárjogot nyertek, legitimitásra tettek szert. Ugyanakkor továbbra sem részesülnek azokból a központi támogatásokból, amelyeknek köszönhetően a korábbi szövetségek kellő biztonságban létezhetnek ma is.
Mostanáig 4 délszláv, egy-egy német, román illetve szlovák zsidó és cigányszervezet működött a kormányzattal való szoros együttműködésben, melyek a legutóbbi időkben kiegészültek ifjusági egyesületekkel is, a szlovákok esetében pedig már saját írószervezettel is. Mindemellett az elmúlt egy, másfél év során kisebbségi szempontból a demokratikus szervezeti formációk egész sora jött létre. Így például a cigányok nemzeti kulturális szövetséget hoztak létre, ugyanakkor az emberi jogok garanciáira koncentráló független szervezetet is, Phralipe néven.
Míg a zsidóság részben a magyar kultúrában betöltött szerves társaságnak bizonyosságát igyekezett új szervezeti formával hangsúlyosabbá tenni, emellett pedig nemzeti ébredésének is politikai súlyt szerezni a Magyar Cionisták Szövetsége keretében. (folyt.)
1990. június 1., péntek
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|