 |
|
|
|
|
|
|
|
Budapesti jelentések (BBC, Reggeli Híradó)
A Központi
Bizottság rendkívüli ülését hirtelen, napokkal azután hívták össze,
hogy Pozsgay Imre azt mondotta a budapesti rádión, hogy 1956
népfelkelés volt, egy oligarchikus rendszer ellen, amely megalázta
a magyar nemzetet és nem kellene többé ellenforradalomnak nevezni.
Ugyanakkor Berecz János, aki egy időben a párt konzervatív
szárnyának volt a vezetője, azt mondta, hogy a párt nem vezeti
kellőképpen a reformokat. Grósz Károly pártvezér pedig
kijelentette, hogy a Politikai Bizottságon belüli megosztottság
feltartóztatja a politikai és gazdasági reformprogramot és azt
javasolta, hogy a Központi Bizottság eszközöljön személyi
változtatásokat, ha ez szükségesnek látszik. Bár volt arról
célozgatás, hogy magas állásban levő emberek elveszthetik
megbízatásukat, általában nem tartják valószínűnek, hogy egyáltalán
jelentős személyi változások lennének. Ehelyett kompromisszum
várható a napirend 3 fő kérdésében: a párt hozzáállása a
többpártrendszer kérdéséhez; a jövő évi választások formája és az
egyre szervezettebb alternatív és ellenzéki csoportok.
|
|
|
|
|
|
 |
Kormányalakító parlamenti ülés - második nap (7. rész)
|
Botos Katalin hibás megközelítésnek tartotta, hogy a programot
kifogásoló képviselők mechanikusan összeadják az ország ,,házának,,
felújításához szükséges költségeket. Felhívta a figyelmet arra, hogy
itt most rendszerváltás történik, megszűnik az a gyakorlat, amikor a
közös pénzeket szinte számolatlanul osztogatták. Az országnak igazi
tulajdonosai lesznek, akik a korábbinál jóval hatékonyabban fognak a
rendelkezésükre álló pénzzel gazdálkodni.
A vitában elhangzott az is, hogy a kormány sürgős feladatai közé
kell tartoznia a sajtószabadságról szóló törvény megalkotásának.
Ilkei Csaba ezzel kapcsolatban hangoztatta, hogy politikai, szakmai,
morális válságba kerültek egyes tömegkommunikációs intézmények,
elsősorban a nemzeti médiumok. Zimányi Tibor is sürgős feladatra
hívta fel a figyelmet, mégpedig arra, hogy mihamarabb anyagi
rehabilitációban kell részesíteni azokat, akiket kitelepítettek,
vagy igazságtalanul hurcoltak internáló táborokba, szovjetunióbeli
kényszermunkára. Úgy vélte: a sebeket mielőbb be kell gyógyítani,
így a kormánynak még az elkövetkező 120 nap alatt intézkednie kell
ebben a kérdésben.
Dénes János azt sürgette, hogy a munkások számára is biztosítsák
a tulajdonlás jogát. Úgy vélekedett, hogy ennek kimunkálására csak
az új munkástanács-törvényben kerülhet sor. Felszólalásában
kifogásolta a fiatal demokraták egyes képviselőinek hangnemét, s
felszólította a Fideszt, határolja el magát a ,,hökkentsd meg a
burzsoát,, típusú vitastílustól, amely a Magyar Dolgozók Pártjának
Szikra-fellegvárában jellemezte a polémiákat.
A programmal szembeni legkritikusabb hangot Palotás János ütötte
meg, aki elöljáróban leszögezte, hogy támogatja a kormányprogramot,
ám súlyos hibának tartja a földkérdés megoldásának tervezett módját.
Nem kérdőjelezte meg, hogy valóban jogsértés történt hajdan, ám
fenntartásait hangoztatta a jogsértés orvoslásának technikai
végrehajtásával kapcsolatban. Úgy ítélte meg: ez a terv meglehetősen
kidolgozatlan, s csak arra jó, hogy játsszon a parasztság
érzelmeivel. A képviselő azt is kifogásolta, hogy a
kormányprogramból nem igazán érzékelhető, miképpen kívánják a
vállalkozókat segíteni. Hangsúlyozta: a jelenlegi társadalmi és
gazdasági környezetben nem elegendő a versenysemlegesség
meghirdetése, csak tudatos versenyelőny birtokában erősödhetnek a
belföldi vállalkozások. (folyt. köv.)
1990. május 23., szerda 17:56
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|