 |
|
|
|
|
|
|
|
Budapesti jelentések (BBC, Reggeli Híradó)
A Központi
Bizottság rendkívüli ülését hirtelen, napokkal azután hívták össze,
hogy Pozsgay Imre azt mondotta a budapesti rádión, hogy 1956
népfelkelés volt, egy oligarchikus rendszer ellen, amely megalázta
a magyar nemzetet és nem kellene többé ellenforradalomnak nevezni.
Ugyanakkor Berecz János, aki egy időben a párt konzervatív
szárnyának volt a vezetője, azt mondta, hogy a párt nem vezeti
kellőképpen a reformokat. Grósz Károly pártvezér pedig
kijelentette, hogy a Politikai Bizottságon belüli megosztottság
feltartóztatja a politikai és gazdasági reformprogramot és azt
javasolta, hogy a Központi Bizottság eszközöljön személyi
változtatásokat, ha ez szükségesnek látszik. Bár volt arról
célozgatás, hogy magas állásban levő emberek elveszthetik
megbízatásukat, általában nem tartják valószínűnek, hogy egyáltalán
jelentős személyi változások lennének. Ehelyett kompromisszum
várható a napirend 3 fő kérdésében: a párt hozzáállása a
többpártrendszer kérdéséhez; a jövő évi választások formája és az
egyre szervezettebb alternatív és ellenzéki csoportok.
|
|
|
|
|
|
 |
Az Országgyűlés Emberi Jogi, Kisebbségi és Vallásügyi
Bizottságának ülése (1. rész)
|
1990. május 21., hétfő - Az Országgyűlés Emberi Jogi,
Kisebbségi és Vallásügyi Bizottsága megkezdte a hazai kisebbségek
képviselőinek meghallgatását a nemzetiségek parlamenti
képviseletéről.
A bizottság hétfői ülésén három cigány szervezet - a
Magyarországi Cigányok Demokratikus Szövetsége, a Magyarországi
Cigányok Nemzetiségi Kulturális Szövetsége és a Phralipe -
véleményét hallgatta meg. Mindhárom szervezet ellenzi, hogy a
nemzetiségek parlamenti képviseletét behívásos módszerrel oldják
meg. Rádai József (MCDSZ) és Lakatos Menyhért (MCNKSZ) nem támogatta
a nemzetiségi ombudsman intézménye bevezetésének gondolatát sem.
Mindketten a cigányság létszámarányos képviseletének elve mellett
törtek lándzsát, ám egyikük sem tudott konkrét megoldást ajánlani a
kérdés megoldására. Lakatos Menyhért mindenesetre felvetette, hogy
célszerű lenne nemzetiségi kerekasztalt összehívni a téma
megvitatására. Osztojkán Béla, a Phralipe képviseletében a független
cigány szervezet testületi álláspontját ismertette, amit írásban is
átadott a bizottságnak. A Phralipe egyetért a nemzetiségi szószóló
intézményének felállításával, s célszerűnek tartaná, hogy minden
nemzeti kisebbséget egy-egy ombudsman képviseljen. A szervezet
véleménye szerint a szószólót csak most válassza meg a Parlament, ám
amint létrejönnek a kisebbségi önkormányzatok, az ombudsman
kijelölésének joga őket illesse meg. Hasonló gondolatot fogalmazott
meg a meghallgatás során Kálmán Attila (MDF) képviselő is, aki
felvetette: a helyhatósági választások után a kisebbségi képviselők
maguk közül válasszanak ombudsmant. A Phralipe ugyancsak
megfontolásra érdemesnek tartja, hogy a kisebbségi önkormányzatok
hozzák létre a Kisebbségek Házát. Elképzelésük szerint ez kvázi
szenátusi jogosítvánnyal rendelkezne, azaz javaslati és
interpellációs joggal ruháznák fel.
A képviselők támogatták, hogy bizottsági előterjesztésként,
sürgősséggel kerüljön az Országgyűlés elé Lukács Tamás (KDNP)
indítványa a volt egyházi tulajdonú állami ingatlanok
elidegenítésének és terhelésének tilalmáról.
Fodor Gábor (Fidesz), a bizottság elnöke az ülésen ismertette
annak a levélnek a tartalmát, amelyet Szabad Györgynek, az
Országgyűlés megbízott elnökének juttattak el, kifogásolván, hogy a
bizottság - igénye és bejelentése ellenére - nem hallgathat meg
minisztert. (folyt. köv.)
1990. május 21., hétfő 20:21
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|