|
|
|
|
|
|
|
|
Budapesti jelentések (BBC, Reggeli Híradó)
A Központi
Bizottság rendkívüli ülését hirtelen, napokkal azután hívták össze,
hogy Pozsgay Imre azt mondotta a budapesti rádión, hogy 1956
népfelkelés volt, egy oligarchikus rendszer ellen, amely megalázta
a magyar nemzetet és nem kellene többé ellenforradalomnak nevezni.
Ugyanakkor Berecz János, aki egy időben a párt konzervatív
szárnyának volt a vezetője, azt mondta, hogy a párt nem vezeti
kellőképpen a reformokat. Grósz Károly pártvezér pedig
kijelentette, hogy a Politikai Bizottságon belüli megosztottság
feltartóztatja a politikai és gazdasági reformprogramot és azt
javasolta, hogy a Központi Bizottság eszközöljön személyi
változtatásokat, ha ez szükségesnek látszik. Bár volt arról
célozgatás, hogy magas állásban levő emberek elveszthetik
megbízatásukat, általában nem tartják valószínűnek, hogy egyáltalán
jelentős személyi változások lennének. Ehelyett kompromisszum
várható a napirend 3 fő kérdésében: a párt hozzáállása a
többpártrendszer kérdéséhez; a jövő évi választások formája és az
egyre szervezettebb alternatív és ellenzéki csoportok.
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlés - harmadik nap (1. rész)
|
1989. november 23., csütörtök - Az Országgyűlés novemberi ülésszakának harmadik napján, csütörtökön a képviselők az eredeti napirendtől eltérően személyi kérdések megvitatásával folytatták a munkát.
Az elnöklő Jakab Róbertné felhívta a figyelmet arra a korábbi állásfoglalásra, hogy még ezen ülésszakon döntésre kell jutni az előző plénumon meg nem választott alkotmánybírák, illetve az Állami Számvevőszék betöltetlenül hagyott elnökhelyettesi tisztsége ügyében. Mivel a döntés korábbi meghozatalát az Alkotmánybíróságról szóló törvény bizonyos részleteinek értelmezési gondjai akadályozták meg, ezekben az ügyekben időközben a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság, valamint az Alkotmánybíróság megválasztását előkészítő jelölőbizottság együttesen elvi állásfoglalást hozott, s ezt most beterjesztették a Parlamentnek. Karvalits Ferenc, az Országgyűlés jegyzője ismertette az állásfoglalást azokról a szakmai feltételekről, amelyek a testület tagjainak megválasztásához szükségesek. Ennek megfelelően az Alkotmánybíróság tagjává nemcsak az választható meg, akinek a munkaköre ellátásához a jogszabály kifejezetten előírja az állam- és jogtudományi végzettséget, hanem az is, aki olyan munkakörben végezte munkáját, amelynek ellátásához ez a végzettség külön jogszabályi előírás nélkül is szükséges. Miután a Parlament az elvi állásfoglalást döntő többséggel elfogadta, Vona Ferenc, az Alkotmánybíróság tagjainak megválasztását előkészítő jelölőbizottság elnöke ismertette a testületi tagságra ajánlott személyek névsorát. Eszerint dr. Ádám Antalt, dr. Kilényi Gézát, dr. Solt Pált, dr. Sólyom Lászlót és dr. Zlinszky Jánost javasolta a bizottság jelöltként elfogadni. Jakab Róbertné elmondta, hogy a jelöltségre ajánlottakat a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság ülésén meghallgatták, s a plenáris ülésen már nincs lehetőség további javaslatokat tenni. Ezután Bánffy György (Budapest, 4. vk.) hozzászólásában figyelmeztetett ------------- arra, hogy a létszámellenőrzés szerint 88 képviselő hiányzik az ülésteremből, s ennek kellemetlen következménye lehet az abszolút többséget igénylő választás során. Felhívta a figyelmet arra is, hogy amennyiben a jelenlegi ülésszakon valami okból nem választanák meg az Alkotmánybíróság tagjait, akkor a testület 1990. január 1-jével nem tudná megkezdeni munkáját. (folyt.köv.)
1989. november 23., csütörtök 11:10
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|