|
|
|
|
|
|
|
|
Budapesti jelentések (BBC, Reggeli Híradó)
A Központi
Bizottság rendkívüli ülését hirtelen, napokkal azután hívták össze,
hogy Pozsgay Imre azt mondotta a budapesti rádión, hogy 1956
népfelkelés volt, egy oligarchikus rendszer ellen, amely megalázta
a magyar nemzetet és nem kellene többé ellenforradalomnak nevezni.
Ugyanakkor Berecz János, aki egy időben a párt konzervatív
szárnyának volt a vezetője, azt mondta, hogy a párt nem vezeti
kellőképpen a reformokat. Grósz Károly pártvezér pedig
kijelentette, hogy a Politikai Bizottságon belüli megosztottság
feltartóztatja a politikai és gazdasági reformprogramot és azt
javasolta, hogy a Központi Bizottság eszközöljön személyi
változtatásokat, ha ez szükségesnek látszik. Bár volt arról
célozgatás, hogy magas állásban levő emberek elveszthetik
megbízatásukat, általában nem tartják valószínűnek, hogy egyáltalán
jelentős személyi változások lennének. Ehelyett kompromisszum
várható a napirend 3 fő kérdésében: a párt hozzáállása a
többpártrendszer kérdéséhez; a jövő évi választások formája és az
egyre szervezettebb alternatív és ellenzéki csoportok.
|
|
|
|
|
|
|
TASZSZ - barátságtalan magyar akció
|
Budapest, 1989 november 4. szombat (MTI-TASZSZ) - A magyar társadalomban zajló változások hátterében fejtik ki tevékenységüket azok a csoportosulások, amelyekhez ugyan csak kevesen csatlakoztak, de akik igen, azok nagyon szélsőséges elemek - kezdi Budapestről keltezett tudósítását a TASZSZ szovjet hirügynökség tudósítója.
Szergej Ivanov a ,,demokratikus fejlődés árnyékában működő csoportok,, tevékenységére példaként a Magyar Október Párt és a Magyar Radikális Párt tüntetésre szólító felhívását hozza föl. A tudósító szó szerint idézi a felhívást, amely ,,a szovjet csapatok 1956. évi magyarországi megszállása elleni tiltakozásra,, szólította fel az embereket a budapesti szovjet nagykövetség épülete előtt szervezendő gyűlés keretében. Az újságíró maga nem kommentálja az akciót, hanem bő terjedelemben idézi a magyar Külügyminisztérium közleményét, amely egyértelmüen elhatárolja magát a pártok megmozdulásától. A közleményből azt emeli ki: az országban zajló korszakos változások időszakában rendkivül nagy jelentősége van annak, hogy Magyarország a kölcsönös bizalomra és tiszteletadásra építse kapcsolatait a szomszédos országokkal, főként a Szovjetunióval, amely nagy horderejű reformok útjára lépett. A tudósító azt írja, hogy a ,,Szovjetunióval szembeni barátságtalan akciót a szovjet nép legnagyobb ünnepének, a nagy októberi szocialista forradalom évfordulójára időzítették,,. +++
1989. november 4., szombat 16:52
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|