 |
|
|
|
|
|
|
|
Budapesti jelentések (BBC, Reggeli Híradó)
A Központi
Bizottság rendkívüli ülését hirtelen, napokkal azután hívták össze,
hogy Pozsgay Imre azt mondotta a budapesti rádión, hogy 1956
népfelkelés volt, egy oligarchikus rendszer ellen, amely megalázta
a magyar nemzetet és nem kellene többé ellenforradalomnak nevezni.
Ugyanakkor Berecz János, aki egy időben a párt konzervatív
szárnyának volt a vezetője, azt mondta, hogy a párt nem vezeti
kellőképpen a reformokat. Grósz Károly pártvezér pedig
kijelentette, hogy a Politikai Bizottságon belüli megosztottság
feltartóztatja a politikai és gazdasági reformprogramot és azt
javasolta, hogy a Központi Bizottság eszközöljön személyi
változtatásokat, ha ez szükségesnek látszik. Bár volt arról
célozgatás, hogy magas állásban levő emberek elveszthetik
megbízatásukat, általában nem tartják valószínűnek, hogy egyáltalán
jelentős személyi változások lennének. Ehelyett kompromisszum
várható a napirend 3 fő kérdésében: a párt hozzáállása a
többpártrendszer kérdéséhez; a jövő évi választások formája és az
egyre szervezettebb alternatív és ellenzéki csoportok.
|
|
|
|
|
|
 |
Az SZDSZ aláírásgyűjtő akciója (1. rész)
|
1989. október 5., csütörtök - A Szabad Demokraták Szövetsége az elmúlt néhány napon a fővárosban több mint tízezer aláírást gyűjtött össze annak érdekében, hogy népszavazás kiírását kezdeményezzék a háromoldalú tárgyalásokon konszenzus nélkül maradt kérdésekről, s vidéken is nagyjából ugyanennyi aláírás gyűlt össze eddig - közölték az SZDSZ képviselői a budapesti Lukács cukrászdában rendezett csütörtöki nemzetközi sajtótájékoztatójukon.
A szabad demokraták szükségesnek tartják, hogy népszavazás
döntsön azokban a kérdésekben - Kivonuljanak-e a pártszervezetek a
munkahelyekről?; Elszámoljon-e az MSZMP a tulajdonában vagy
kezelésében lévő vagyonról?; Csak a szabad országgyűlési választások
után kerüljön-e sor a köztársasági elnök megválasztására?;
Feloszlassák-e a Munkásőrséget? -, amelyekben a nemzeti
kerekasztal-tárgyalásokon az MSZMP semmiféle engedményre nem
mutatott hajlandóságot. Az SZDSZ szerint ez a tárgyalási magatartás
előrevetíti a veszélyt, hogy a kialkudott átmenet nem valódi
demokráciához fog vezetni, hanem olyan rendszerhez, amelyben az
Országgyűlés szuverenitását az állampárt parlamenten kívüli hatalmi
pozíciói ellensúlyozzák.
Pető Iván, az SZDSZ ügyvivője ehhez hozzáfűzte, hogy aláírásokat
gyűjt a Fidesz és a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája
is. Ezek a szervezetek az SZDSZ-hez hasonlóan az említett
kérdésekben megfogalmazott fenntartásaik miatt nem írták alá a
hároldalú tárgyalásokon született megállapodást. Elmondta, hogy a
népszavazás kiírását akkor fogják kérni, amikor eljutnak a
százezredik aláíráshoz.
Pető Iván a továbbiakban a háromoldalú tárgyalásokon született
megállapodás további sorsáról szólt. Kifejtette: függetlenül attól,
hogy az SZDSZ nem írta alá a dokumentumot, elég sok probléma van a
megállapodás következményeivel. Ezek közé tartozik a köztársasági
elnök ügye. A szabad demokraták szerint e kérdésben tulajdonképpen
biankó-megállapodás született, hiszen semmilyen részletes
szabályozás nem szerepelt a dokumentumban arról, hogy milyen
feltételek között kell a köztársasági elnököt megválasztani. A
dolgok jelenlegi állása szerint úgy tűnik, hogy majdhogynem
puccsszerűen fogják ezt a választást lebonyolítani. Erre utal, hogy
a jelölteknek 50 ezer ajánló aláírást kell gyűjteniük gyakorlatilag
két hét alatt - szögezte le az SZDSZ ügyvivője. (folyt. köv.)
1989. október 5., csütörtök 16:27
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|