|
|
|
|
|
|
|
|
Budapesti jelentések (BBC, Reggeli Híradó)
A Központi
Bizottság rendkívüli ülését hirtelen, napokkal azután hívták össze,
hogy Pozsgay Imre azt mondotta a budapesti rádión, hogy 1956
népfelkelés volt, egy oligarchikus rendszer ellen, amely megalázta
a magyar nemzetet és nem kellene többé ellenforradalomnak nevezni.
Ugyanakkor Berecz János, aki egy időben a párt konzervatív
szárnyának volt a vezetője, azt mondta, hogy a párt nem vezeti
kellőképpen a reformokat. Grósz Károly pártvezér pedig
kijelentette, hogy a Politikai Bizottságon belüli megosztottság
feltartóztatja a politikai és gazdasági reformprogramot és azt
javasolta, hogy a Központi Bizottság eszközöljön személyi
változtatásokat, ha ez szükségesnek látszik. Bár volt arról
célozgatás, hogy magas állásban levő emberek elveszthetik
megbízatásukat, általában nem tartják valószínűnek, hogy egyáltalán
jelentős személyi változások lennének. Ehelyett kompromisszum
várható a napirend 3 fő kérdésében: a párt hozzáállása a
többpártrendszer kérdéséhez; a jövő évi választások formája és az
egyre szervezettebb alternatív és ellenzéki csoportok.
|
|
|
|
|
|
|
A Kereszténydemokrata Néppárt nagygyűlése (2. rész)
|
Az Osztrák Néppárt egyik vezetője arról szólt, hogy mennyire fontos a keresztény eszmei értékek átültetése a társadalmi, gazdasági életbe. Köszöntő beszédet mondott a bajor Keresztényszociális UNIO (CSU) és a szintén az NSZK-ból érkezett Kereszténydemokrata UNIO (CDU) képviselője is, valamint a lengyel Szolidaritás egyik vezetője is. Szót kért a tanácskozáson Antall József, a Magyar Demokrata Fórum elnökségi tagjai is, aki egyebek közt azt hangsúlyozta: fontos, hogy a későbbiekben egy nagy politikai integráció jöjjön létre hazánkban, mert az országot csak középről lehet kormányozni. A nagygyűlés szünetében tartott nemzetközi sajtótájékoztatón elmondták, hogy a Kereszténydemokrata Néppárt vitára bocsátott alapszabálya hangsúlyozza: a KDNP a 1949-ben kényszer hatására működését felfüggesztő Demokrata Néppárt (Barankovics-párt) közvetlen jogutódja. Az alapszabály az 1947. évben elfogadott pártalkotmány, és a ma is elfogadott akkori célkitűzések szellemében fogalmazódott meg. A párt célja: hozzájárulni a többpártrendszeren alapuló demokratikus magyar jogállamiság és valódi népképviselet megteremtésére, érvényre juttatni az ember szabadságjogairól vallott és a keresztényhiten és kulturális örökségen alapuló felfogását. A párt programja megállapítja, hogy az eszmei alap a keresztény világnézet, a nemzet Szent Istvánig visszanyúló történelmi öröksége. Világnézete az egyetemes emberi értékek elismerésén, tiszteletén nyugszik. Értékrendje középpontjában a felebaráti szeretet áll. A tájékoztatón a Holland Kereszténydemokrata Párt elnöke bejelentette, hogy a választási kampányban tárgyi segítséget is adnak a magyar testvérpártnak. Az Európai Parlament kereszténydemokrata frakciójának alelnöke Hanja May-Weggen hangsúlyozta, hogy valamennyi magyar demokratikus erővel jó kapcsolatot alakítottak ki. Utalt arra, hogy a politikai segítségnyújtáson kívül gazdasági támogatásról is folyik tárgyalás az Európai Parlamenten belül. Ennek összege még nem ismert, de várhatóan jelentős pénzről van szó. (folyt.köv.)
1989. szeptember 30., szombat 15:54
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|